Alphonse de Lamartine

230 éve született Alphonse Marie Louis de Prat de Lamartine francia költő, regény- és drámaíró, politikus, kitűnő szónok, aki részt vett a Második Köztársaság kikiáltásában és kormányában. A francia romantika egyik kiemelkedő alakja. 1829-ben a Francia Akadémia tagjává választották, 1830-ban kiadta Költői és vallásos harmóniák című kötetét, amelyből Liszt Ferenc zongoradarabot írt. Költői elmélkedések (1820) […]

Arthur Miller: Pillantás a hídról (Teljes előadás)

105 éve született Arthur Asher Miller amerikai drámaíró és esszéista. Elsősorban Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok című színdarabjai tették ismertté. Millert világszerte a XX. század egyik legjobb színműírójának tekintik. „Komoly dolognak tartom a színházat, olyannak, amely az embert emberibbé teszi – vagy teheti, és megszabadítja magányosságától.”  Arthur Miller: Pillantás a hídról A Győri Nemzeti […]

Mario Puzo, „A keresztapa” írója

100 éve született Mario Puzo amerikai író, forgatókönyvíró. Leghíresebb műve a The Godfather (A keresztapa) 1969-ben jelent meg. Ezt később Francis Ford Coppola vitte filmre, majd a film sikerére való tekintettel trilógia lett belőle. Puzo együttműködött Coppolával a forgatókönyv írásában, filmet összesen kilenc Oscar-díjra jelölték, a legjobb film és a legjobb forgatókönyv díját haza is vitte, és természetesen […]

Francois Mauriac

Francois Mauriac Bordeaux-ban született 1885. október 11-én. Írói pályája Párizsba költözése után teljesedett ki. Első könyvei verseskötetek voltak, később a regény lett az igazi műfaja. Már első műveiben megjelentek állandó témái: a polgári világ rajza és a szenvedélyeivel harcoló emberi lélek árnyalt elemzése. Regényírói hírnevét 1922-ben a Csók a leprásnak (Le Baiser au lépreux) című […]

Frank Herbert dűnéi

100 éve született Frank Patrick Herbert sokoldalú amerikai sci-fi-író, akinek érdeklődése és tudása számtalan területet érintett és ez regényein is megmutatkozik. Fő műve, A Dűne az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb mű a világirodalomban. Ez a regénye ma sikeresebb mint valaha, és az elmúlt évek alatt több tucat nyelvre fordították le, és közel 20 millió példányt adtak el belőle. Elnyerte a Hugo- és […]

A Bambi írója egy magyar származású osztrák, Felix Salten

Felix Salten, azaz Salzmann Zsigmond magyar származású osztrák író 75 éve hunyt el ezen a napon. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és a svájci Zürichbe költözött. Pesten született, majd háromhetes korában családja Bécsbe költözött. 1887-től hírlapíró Bécsben; 1890-től 1892-ig szerkesztője volt […]

Tabi László: „Egy újszülöttnek minden vicc új.”

Tabi László közismert mottója volt a „Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek vannak. Egy újszülöttnek minden vicc új.” A József Attila-díjas magyar író, újságíró, szerkesztő, publicista, humorista 110 éve született. Főbb művei: Csipetnyi bors (1947), A bajusz marad (1959), Fiatalság nem bolondság (1961), Így szerkesztünk mi! (1964), Sport és költészet (1968), Csak semmi szenzáció (1979). […]

Göncz Árpád emlékére

5 éve hunyt el Göncz Árpád József Attila-díjas magyar író, műfordító és államférfi, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a fogvatartásból. A II. világháború után és az 1956-os forradalom idején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a rendszerváltás idején a Szabad […]

Tőzsér Árpád – variációiból mindig megújulva kerül ki*

Hogyan tisztelhetnénk meg jobban egy alkotót annál, mint hogy születésnapján elővesszük valamelyik kötetét, felütjük, és elmélyedünk a gondolataiban? Ma 85 éves Tőzsér Árpád író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató, érdemes művész. Mi néhány felvétellel segítünk megemlékezni a jeles születésnapról, erőt, egészséget kívánva. Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke • Naplók naplója (2011). A könyvet Németh Zoltán irodalomtörténész, költő mutatta […]

Az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselője, Pázmány Péter

450 éve született Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író, az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselője, melynek lényege az érzéki illusztráció.   „Innen van, hogy Pázmány a legszigorúbb egyházatyák és szentek kitételeit is aláhúzza, mint itt is, e hatalmas sorokban: »Ha fát gyümölcséről ismerünk: nézzed mennyi rútság származik orrodból, […]

Alberto Moravia: „Ahol hiányoznak a hírek, ott híresztelések teremnek”

A 30 esztendeje elhunyt Alberto Moravia a XX. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója. Művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak. Legismertebb az antifasiszta A megalkuvó, amelyből film is készült 1970-ben Bernardo Bertolucci rendezésében, azonos címmel. Más regényeit is megfilmesítették: A megvetés, melyet Jean-Luc Godard forgatott (Le Mépris), és az Egy asszony meg a lánya, melyet Vittorio De Sica vitt vászonra La ciociara […]

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Teljes film, 1979)

Erich Maria Remarque német pacifista és antifasiszta író 50 éve távozott az élők sorából. Katolikus munkáscsalád gyermekeként született. Apja Peter Franz Remark (*1867 június 14., Kaiserwerth), anyja Anna Maria Stallknecht (*1871. november 21., Katernberg), aki iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ból Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatta Remarque-ra. Tizenhat évesen kezdett el írni, […]

Vas István, az „ómódi modernség” híve

110 éve született Vas István kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és egyszeres Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015). Az avantgárdból induló, s vele klasszicizáló szellemben szembeforduló harmadik nyugatos költőnemzedék tagja, Radnóti barátja volt. Példaképül Kosztolányi Dezsőt és Szabó Lőrincet választotta, de Illyés Gyula pályája is vonzotta. Előbb Kassák köréhez […]

Euripidész, aki a mitikus hősökben is az emberit kutatta

Euripidész Szalamisz szigetén született i. e. 480. szeptember 23-án, 2500 éve, a szalamiszi ütközet napján. Apját Mneszarkhosznak hívták, és állítólag szatócs volt, anyja neve Klito, zöldség- és gyógynövényárus. Más források szerint apjának jómódú embernek kellett lennie, különben nem engedhette volna meg magának, hogy fiának előkelő nevelést biztosítson. Az apjának egy jós azt jósolta, hogy fiát „játékokon szerzett […]

110 éve született Faludy György

Faludy György Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, íróra emlékezünk. Hobo megzenésítése tette ismertté egyik Villon-átköltését, ezzel és egy saját előadásában elhangzó szöveggel idézzük fel szellemét.  „1937-ben jelent meg az Officina Kiadónál a François Villon balladái, Faludy György átköltésében, mely Faludy költői debütjének is tekinthető – bár költői pályáját közmegegyezéssel az 1938-ban megjelent A pompéji strázsán című verseskönyvétől […]