Hagyomány730 Videók

Múzeumi tárgyakká lettek a mosás egykori kellékei

Szapulás, sulykolás, és soha nem mosott tölgyfagatya. A mosási technológiák fejlődésével és a tisztaság fogalmának átalakulásával foglalkozott a nagyatádi városi múzeum kiállítása. A tárlaton keresztül átélhették a látogatók, hogy micsoda fizikai kihívást jelentett a ruhák tisztítása száz évvel ezelőtt. A Rippl-Rónai Múzeumtól kapott kiállítást 2019-ben láthatta a közönség. Forrás: Nagyatádi VTV  

Szent Iván éjszakája

A nyári napforduló, azaz Szent Iván napját a világ minden táján megünneplik – csak nemrég került előbbre  június 23-24-ről. Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent Jánosra, Jézus megkeresztelőjére emlékszik. Hazánkban a XVI. századtól biztosan, de valószínűleg már korábban is örömtüzeket gyújtottak ezen az ünnepen. […]

Hol volt, hol nem volt • Radics András, Rimaszombat

2019-ben a X. Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen hangzott el az I. kategóriában versenyző Radics András (Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat) aranysávos mesélése.  Mivel az idén se versenyeznek a népmesét mondók, idézzük fel a legutóbbi versenyt, hogy inspirálódjanak azok, akik már készülnek a jövő évre.  A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet a magyarság […]

Hol volt, hol nem volt • Mag Dániel, Fülek

2019-ben a X. Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen hangzott el az I. kategóriában versenyző Mag Dániel (II. Koháry István Alapiskola, Fülek) aranysávos mesemondása:„A lusták versenye”.  Mivel az idén se versenyeznek a népmesét mondók, idézzük fel a legutóbbi versenyt, hogy inspirálódjanak azok, akik már készülnek a jövő évre.  A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet […]

Hol volt, hol nem volt • Heinrich Zsófia, Tornalja

2019-ben a X. Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen hangzott el az I. kategóriában versenyző Heinrich Zsófia (Kazinczy Ferenc MTNYAI,Tornalja) aranysávot kiérdemlő előadása. Mivel az idén se versenyeznek a népmesét mondók, idézzük fel a legutóbbi versenyt, hogy inspirálódjanak azok, akik már készülnek a jövő évre. A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet a magyarság […]

Hol volt, hol nem volt • Dóczi Boróka, Kiskövesd

2019-ben a X. Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen hangzott el az I. kategóriában versenyző Dóczi Boróka (Magyar Óvoda – Kiskövesd) aranysávos mesemondása.  Mivel az idén se versenyeznek a népmesét mondók, idézzük fel a legutóbbi versenyt, hogy inspirálódjanak azok, akik már készülnek a jövő évre. A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet a magyarság […]

Hagyományőrző tojásszedés Bényben

Bényben 2008-tól működik a Koczka Katalin és férje, Koczka Gyula által vezetett kézművesház. Az alapítók olyan helyet akartak létrehozni, ahol a falu asszonyai összejöhetnek, és évszaktól függően, természetes anyagokfelhasználásával kézműveskedhetnek. Autentikus környezetben, az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz igazodva rendszeresen tartanak hagyományőrző akciókat. Hagyományos rendezvényeik közé tartozik egyebek mellett a farsangi tojásszedés, a regrutabúcsúztató, a tollfosztás, […]

A húsvét mágiája

A húsvét megünnepléséről már a III. századból vannak adataink, azonban az ünnepet nem mindenütt tartották egy időben. Bár a nicaeai zsinat i.sz. 325-ben a többségben levő nyugati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap tartassék – amely mindig a márc. 22-e és ápr. 25-e közötti időre […]

A húsvét története

A húsvét, az „ünnepek ünnepe” a keresztények legnagyobb és legrégebbi ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A zsidók húsvétja mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették, annak ellenére, hogy a polgári életben a napévet követő naptárt használták. Videó forrása: Adeia […]

Folkudvar – Folklórdokumentációs Könyvtár

Napjainkban egyre többen keresgélnek az interneten elérhető online adatbázisokban, de a legtöbben nem tudják, hogy egy-egy ilyen adatbázis létrehozása és tartalommal való feltöltése milyen háttérmunkát igényel. A Hagyományok Háza ezen a linken elérhető oldalán bemutatja a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum dolgozóinak munkáját, hogy mit csinálnak azok a munkatársak, akik a Hagyományok Háza archívumában dolgoznak, az […]

Farsangtemetés Torockón és Alsósófalván

A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten […]

100 éve született Erdélyi Zsuzsanna

Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. Komáromban született 1921. január 10-én. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus. Erdélyi Zsuzsanna hatalmas életművet hagyott ránk. Legismertebb műve mégis talán a Hegyet hágék, lőtőt lépék címmel kiadott, archaikus népi imádságokat tartalmazó könyve. Ennek első, ún. kis vagy somogyi kiadása 1974-ben önmagában is csodának számított. Két év múlva […]

Farsangi népszokások – Tátrai Zsuzsanna

Jeles napok rovatában a Bonum TV Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval beszélgetett a farsangi népszokásokról (2019).

„Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt”

A „Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt” című tárlat a Dinnyési Hagyományőrző Központban tekinthető meg, a jelenlegi járványhelyzetben az épületen kívülről is, a főépület körbejárásával, az üvegfalakon keresztül.   A decemberben rögzített online tárlatvezetést Viasz Zoltán sárbogárdi sípfaragó kézműves, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület elnöke vezeti.   Lent a megnyitó felvétele.       […]

Vízkereszt, Három király járás

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, és tizenhárom nappal később ünneplik […]