Tudomány119 Videók

Egy 27 éve szétesett üstökös rendezhet hétfő éjszaka tűzijátékot

Különleges meteorkitörés várható május 31-én, ha beválnak a csillagászati előrejelzések. A darabjaira hullott 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös és a kilökődött porfelhő érhet minket utol, ez esetben látványos és igen sűrű hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk – adta hírül Bacsó Zétény amatőrcsillagász a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján (a teljes cikk itt elérhető). A számítások szerint a […]

Elhunyt dr. Vámos Tibor

2021. május 19-én, életének 95. évében elhunyt dr. Vámos Tibor, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került. Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna […]

Elhunyt korunk egyik legnagyobb biológusa, Edward O. Wilson

Elhunyt a korunk Darwinjának is nevezett világhírű kutató, biológus Edward Osoborne Wilson. Nevéhez fűződik a Half-Earth (Fél Föld) mozgalom, de számos, köztük két Pulitzer-díjas ismeretterjesztő könyvet is írt – írja a National Geographic. Edward O. Wilson 1929. június 10-én született az Alabama államban lévő Birminghamben, majd gyerekkorában egy horgászbalesetnek következtében egyik szemére megvakult. Ezután nehézséget […]

Erdélyi életutak: Szilágyi N. Sándor

Szilágyi N. Sándor számos nyelvtudománnyal foglalkozó kötet, tanulmány és értekezés szerzője. A rendszerváltás után ott volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indulásánál, a ’90-es évektől kezdődően pedig számos, a romániai magyarság politikai stratégiájának problémáit felvető cikket és tanulmányt publikált. A félig-meddig már visszavonult tanárral, az örökifjú nyelvésszel pályafutásának fontosabb stációiról, a diktatúrában eltöltött bukaresti […]

Erwin Schrödinger esete a macskával

135 éve született Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja, a hullámmechanika megteremtője, az anyaghullámok terjedését leíró egyenlet kidolgozója, a kvantumbiológia egyik megalapozója.. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben és a biofizikában. 1933-ban Dirackal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott „az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásáért”. A Holdon krátert neveztek el róla. […]

És eljöve az Űr…

Milyen lesz a vég? Hogyan fog ez az egész véget érni? 2019-ben kezdi el előretekerni az időmutatót az animációs kisfilm. Ez az időutazás elvisz minket egy az idők végére, trillió évekre a jövőbe, hogy megtudjuk, mi lehet végül bolygónk és világegyetemünk sorsa. 2019-ben indulunk, és exponenciálisan utazunk az időben, tanúi leszünk a Föld jövőjének, a […]

Fréderic Joliot-Curie 120

1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie, Nobel-díjas francia kémikus és atomfizikus. Frédéric Joliot-Curie Jean Frédéric Joliot néven Párizsban látta meg a napvilágot. Öt nagyobb testvére volt, apja textilnagykereskedőként, anya III. Napóleon konyhafőnökeként is dolgozott.

Galileo Galilei (1564–1642)

455 éve született Galileo Galilei, a tudomány egyik óriása, „a modern fizika atyja”. Tizenhét éves korában kezdte meg filozófiai, fizikai és orvostudományi tanulmányait az egyetemen, 1585-ben azonban átköltözött Firenzébe, s ott már kizárólag matematikával és fizikával foglalkozott. 

Hogyan lett belélegezhető levegője a Földnek

A tudomány egyik nagy rejtélye az a kérdés, hogyan vált a Föld minimális oxigénnel rendelkező bolygóból a mai, belélegezhető levegővel rendelkező planétává. 2,4 milliárd évvel ezelőtt a földi oxigénszint még igen alacsony volt, az anyag nagy része ráadásul a vízben lévő ásványokban rakódott le. Ekkoriban a fotoszintézisre képes cianobaktériumok uralkodtak, melyek anyagcseréjük során az oxigént […]