Erwin Schrödinger esete a macskával

135 éve született Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja, a hullámmechanika megteremtője, az anyaghullámok terjedését leíró egyenlet kidolgozója, a kvantumbiológia egyik megalapozója.. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben és a biofizikában.

1933-ban Dirackal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott „az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásáért”.

A Holdon krátert neveztek el róla. Egy időben Schrödinger arcképe díszítette az ezerschillinges bankjegyet Ausztriában.

A „Schrödinger macskája” szerint egy dobozba zárt macska vagy életben van, vagy elpusztult, de ezt nem tudhatjuk addig, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. A tudós azt kívánta egyszerű példával szemléltetni, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A kérdés arra mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Magyarul – addig nem tudom, hogy milyen állapotban van amit meg szeretnék figyelni, ám ha bármilyen módon megfigyelem, akkor azzal máris hatással vagyok rá, tehát nem azt az állapotot látom, amit megfigyelés nélkül láttam volna.

Fent:

Schrödinger macskája – Császár Krisztina animációja

Kísérleti animáció, mely Erwin Schrödinger osztrák fizikus gondolatkísérletére készült, az elemi részecskék világának hangulatát idézi.