Dugonics András (1740–1818)

Dugonics AndrásDugonics András piarista szerzetes, író, egyetemi tanár ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek Szegedre. 

Szegeden halt meg 200 évvel ezelőtt. Szegeden született. 1756-ban piarista szerzetes lett. A nagyszombati egyetemen tanított. Az egyetemmel 1777-ben Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, és 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába. Első írásai költemények voltak magyar, illetve latin és német nyelven. 1774-ben Trója veszedelme címmel a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában, 1780-ban pedig elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Az Etelka név ebben a műben született, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író. Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadatta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben.

Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést. Magyar nyelvű matematikai tankönyvet is kiadott, a számtan, az algebra, a mértan számos műszavát fordította le. Csupán néhány példa azon szakszók közül, amelyeket ma is használ a matematika: bizonyítani, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, sugár, szög, pont, semmi… És természetesen a szám! 

Életének utolsó éveiben történetírással és folklórkutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg.

Dugonics András regényei, például az Etelka, illetve drámái ma már porosak, úgyszólván élvezhetetlenek. Mindezek ellenére elfogadhatjuk a legfrissebb Dugonics-értékelések egyikét, Szigethy Gábor reálisan méltató szavait: „Derék ember volt, becsületes író, jó és okos tanár. Múltunkat őrző, múltunkat felidéző tudós munkáival cselekvő hazaszeretetre buzdította kortársait. Megújította a matematika – tudákosság – magyar szókincsét. Első regényével úri és polgári divattá tette hazánkban az olvasását – magyar nyelven.”

___________

Kapcsolódó:

Dugonics András és könyvtára

 

Erkel Ferenc a harmincadik életévében járt akkor, amikor serény operakarmesterből operakomponistává, s rögvest a magyar opera vezéralakjává lépett elő. Első dalművét, a Bátori Máriát már majdani főművei, a Hunyadi László és a Bánk bán librettistájával, Egressy Bénivel együtt alkotta meg: egy világirodalmi vándortémából magyar (ál)történelmi operát életre hívva.

A téma röviden ennyi: a trónörökös házasságon kívüli kapcsolatban él egy szép és nemes hölggyel, ám ezt az idős király nem tűri, s a hölgyet végül megölik. A portugálok nemzeti eposzában, a Camões által költött Luziádákban Inez de Castro az áldozat neve, aki e név alatt egy sor nemzet korai drámairodalmában is megjelent. Létezik azonban a történetnek egy osztrák változata is, ahol Agnes Bernauernek hívják a főhercegi kedvest. Magyarországra az a Dugonics András plántálta át e történetet, akinek sok egyéb mellett az Etelka nevet meg a kör és a derékszög szavunkat köszönhetjük. Ő helyezte el a jócskán kiszínezett magyar történelemben Bátori Máriát, s tette Könyves Kálmán királyunk fiának, Istvánnak (a majdani II. Istvánnak) balkéz felöli hitvesévé. Egressy az ő szomorújátékát egyszerűsítette Erkel számára, nem is ügyetlenül.

A Bátori Mária ősbemutatójára 1840. augusztus 8-án került sor a Pesti Magyar Színházban. Azazhogy a Nemzeti Színházban – mert épp ettől a naptól már így hívták a mai Astoria helyén állt teátrumot. 

 

 

 

(Visited 21 times, 3 visits today)
%d blogger ezt szereti: