Eppur si muove (Galileo Galilei)

Galileo Galilei

385 éve történt, hogy Galileo Galilei olasz csillagász Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt visszavonta nézeteit a kopernikuszi tanokról, miszerint a Föld kering a Nap körül.  

V. Pál pápa 1616-ban felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász is volt, hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe – amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja – szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája Dialógus a két világrendszerről címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették.

Az Eppur si muove vagy E pur si muove olasz eredetű szállóige – szó szerinti jelentése: És mégis mozog (a Föld) – a legenda szerint a híres olasz csillagász, filozófus és fizikus Galileo Galileitől származik, amelyet röviddel halála (1642. január 8.) előtt mondott ki; ezzel újra megerősítette az elméletét – amelyet az inkvizíció nyomására korábban kénytelen volt visszavonni – arról, hogy a Föld a Nap körül kering.

 

Galilei nyomában (Mizser Attila) • Videó: Csillagászat

Galileo Galilei csillagászati megfigyeléseivel és azok interpretálásával forradalmasította csillagászati világképünket. A Galilei-élmény, az égbolt csodáinak távcsöves megfigyelése ma is ugyanúgy hat, mint 1610-ben. De vajon valóban ő találta fel a távcsövet? Melyek voltak legfontosabb csillagászati felfedezései? Valóban végzett ejtési kísérletet a pisai ferde toronyból? Mondhatta, hogy mégis mozog a Föld? A legfontosabb kérdésre is megpróbálunk választ adni: milyen kép él bennünk ma Galileiről?

_______________________

 

Legyen ön is Galilei:

A Galilei-élmény egy egészen különleges formáját élheti át az, aki megnézi a Juno nevű űrszonda felvételeit. Itt van például ez a videó, amely a megközelítés utolsó 17 napját mutatja be, egész pontosan a megközelítés előtti 5. nap előtti 17 napot, mert aztán biztonsági módba kapcsolták a szonda eszközeit, hogy bírja a Jupiter körül uralkodó, elképesztően barátságtalan sugárzási viszonyokat.

A lényeg, hogy az egymás mögé fűzött képeken pontosan az látszik, amit Galilei látott az 1600-as évek elején, nagyjából még a minőség is az, amit az olasz tudós kapott a saját, nagyjából 32-szeres nagyítású távcsövétől: a Jupiter egy sárgás paca, a holdak körülötte meg nyargalászó fehér pontocskák.

A Juno felvételének különlegessége (mármint azon túl, hogy egy másodpercenként 61 kilométerrel száguldó szonda készítette), hogy látszik, ahogy a holdak belépnek a gázóriás árnyékába, majd kisvártatva újra megjelennek a napfényben. Galilei ugyanezt látta, csak neki napok kellettek a feldolgozáshoz, és ő maga pöttyözte le az egészet egy papírdarabra. Ez a videó csak az első a minden túlzás nélkül történelmi jelentőségű felvételek sorában.  (, Index.hu)

 

 

_______________________

Kapcsolódó irodalom:

Németh László: Galilei • Dráma négy felvonásban  • 1953

 

 

 

További hasonló témájú videók