Ritka égi jelenségben gyönyörködhettünk szerda éjjel

0 nézet

0 szereti

Szerda éjszaka augusztusban másodjára lehetett teliholdat látni az égen. A kék Holdként is emlegetett jelenség nem tudományos megnevezés, és még csak nem is utal az égitest színére. Az történik csupán, hogy ezen a napon a Hold másodszor kerül telihold fázisba egy hónapon belül, ami kivételes eseménynek számít. Ezt a jelenséget nevezik „kék holdnak”.

A mai szóhasználatban a kifejezésnek semmi köze a Hold tényleges színéhez, bár bizonyos légköri körülmények között előfordulhat vizuálisan kék Hold (a Hold kékes árnyalatúnak tűnik) – például ha vulkánkitörések vagy tüzek éppen megfelelő méretű részecskéket szabadítanak fel a légkörben, amelyek előnyösen szórják a vörös fényt.

Ez a kék hold most egyben szuperhold is. A Hold mindig más távolságban van a Földtől. Amikor a holdpálya Földhöz közel eső részén következik be a telihold fázis, akkor beszélünk szuperholdról. Ekkor a Hold nagyjából 12 százalékkal nagyobbnak és jóval fényesebbnek tűnik.

Egy holdtölte (egy átlagos holdciklus) 29,53 nap. Egy trópusi év körülbelül 365,24 napból áll. Ezért egy trópusi évben körülbelül 12,37 holdtölte (365,24 nap osztva 29,53 nappal) van. A Gergely-naptárban egy évben 12 hónap van (a hónap szó a hold szóból származik), és általában minden hónapban van egy telihold, a telihold időpontja pedig minden naptári hónapban közel egy nappal hátrébb esik. A naptári év nagyjából 11 napot többet tartalmaz, mint a 12 holdciklus napjainak száma. A többletnapok felhalmozódnak, így két-háromévente (a 19 éves metonikus ciklusban hétszer) van egy plusz telihold az évben. Az extra telihold szükségszerűen a négy évszak egyikére esik, így az adott évszakban a szokásos három helyett négy telihold van.

Legutóbb 2009-ben volt kék szuperhold. A következő a NASA szerint csak 2037-ben lesz.

Fenti videó forrása: Euronews