https://youtu.be/k_NneBKqzA4

Holnap belépünk az Artemis-korszakba

0 nézet

0 szereti

2022. augusztus 28. vasárnap

Szerző: Haraszti Mária

Screenshotok

Az Artemis-I küldetés • Holnap várhatóan új időszak köszönt be az űrkutatás világába, belépünk az Artemis-korszakba.

Az Artemis-I indítását hajtóműprobléma miatt leállították, a következő időpont szeptember 2.

Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis-I küldetés indulására.

A rakéta a tervek szerint augusztus 29-én, helyi idő (EDT) szerint 8:33-kor (12:33 UTC, magyar idő szerint 14:33) indul első útjára, orrában az Orion űrhajóval. Ez az időpont az első indítási ablak kezdete, az ablak hossza 2 óra. (Ha akkor nem sikerülne a start, akkor a következő, ugyancsak két órás indítási ablak szeptember 2-án 12:48 EDT-kor nyílik, majd a harmadik szeptember 5-én 17:12 EDT-kor, de ez már csak 90 percig marad nyitva.)

Az Artemis–I természetesen csak a kezdet. Az Artemis–II repülési profilja hasonló lesz, de mindezt már űrhajósokkal a fedélzetén fogja megtenni a tervek szerint 2024 májusában. Az űrhajó ezeken a küldetéseken megkerüli a Holdat, de nem száll le. Az Artemis–III juttatná el az első nőt is a Holdhoz leghamarabb 2025-ben. Ennek során összesen két asztronauta töltene körülbelül egy hetet a Hold felszínén, ami kétszer olyan hosszú idő, mint a leghosszabb ott-tartózkodás az Apollo-program során. Ehhez persze az kell, hogy addig a kereskedelmi partnerek kifejlesszék és kipróbálják a Holdra szálláshoz szükséges leszálló modult, mert az Orion csak a hold körüli pályára jutáshoz való, leszállásra alkalmatlan.

De hány napig fog tartani a küldetés, milyen teszteket fognak elvégezni és mire számíthatunk a misszió után a közeljövőben?

Milyen szenzorok dolgoznak majd a fedélzeten és milyen magyar fejlesztés kerül be már a legleső küldetésen az űrhajóba?

Videó: Űrkutatás magyarul

Kapcsolódó:
Startra készen (1. rész)

Startra készen (2. rész)

Az Artemis–1 küldetés az Orion űrhajón és a belsejében helyet kapó berendezéseken kívül 10 potyautas műholdat is magával visz, ezek mindegyike 6 egységes (6U) CubeSat. Az eszközöket a NASA, nemzetközi partnerei (JAXA, ASI) és más szervezetek, amerikai cégek, egyetemek készítették. Egyikük az a napvitorlás, amelyről korábban részletesen írtunk. A CubeSatok sikere azonban nem garantálható, ugyanis a tíz közül csak öt képes feltölteni saját akkumulátorait, a másik öt különböző okok miatt erre nem alkalmas. Az Orion űrhajónak a rakéta orrában történt elhelyezése óta azonban a CubeSatok hozzáférhetetlenek (amint az a potyautasok sorsa lenni szokott), és bár napelemeik vannak, azonban ha időközben az akkumulátorok teljesen lemerültek, akkor nem tudják végrehajtani a pályára állítás utáni első műveleteket. A kritikus helyzetben lévő CubeSatok egyike a holdi hidrogént feltérképező LunaH-Map, és ugyancsak a tölthetetlenek közé tartozik a Team Miles is, amelynek feladata ionhajtóműveinek kipróbálása lesz. Amint a NASA információs ábráján látható, a tíz CubeSatot három részletben, az ábra szerinti A, B és C pontokban, az ábrán látható adagokban indítják útnak.