A földönkívüli élet és intelligencia kutatásának helyzete és problémái

0 nézet

0 szereti

Amár Iván fenti előadása 2021-ben hangzott el Miskolcon az Akadémiai esték sorozatában.

„Miért lenne fontos tudni, hogy az élet és az értelem egyedüli szigete vagyunk-e a hatalmas Univerzumban? (Fermi paradoxon). Hogyan történt a Földön kívüli élet és intelligencia kutatása az 1960-at követő évtizedekben? (klasszikus SETI). Új lehetőségek, új utak, új paradigma az asztrobiológia és a SETI vizsgálatok területén a XXI. században. Mikorra várható eredmény, és egy felfedezés mennyiben változtatná meg az életünket? (A Rio és a London skála).”

Forrás: MTA TABT Miskolci Akadémiai Bizottság Titkársága

90 éves Almár Iván csillagász, űrkutató, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös, tiszteletbeli elnöke, az MTA emeritus kutatója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) tiszteletbeli tagja. Bay Zoltán- és Giordano Bruno-díjas.

1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és ezután a MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa lett. 1959-ben csillagászatból kandidált és elérte a fizikai tudományok kandidátusa fokozatot. 1980-ban az űrkutatás területén megszerezte a fizikai (csillagászati) tudományok doktora fokozatot.

1955-től publikált az űrkutatásról, szakterülete a műholdak pályameghatározása, valamint a geomágneses viharok idején fellépő sűrűségnövekedések.
Az 1970-es évek második felében kezdett foglalkozni a Földön kívüli értelem (civilizáció) kutatásával és a felfedezésekkel kapcsolatos esetleges bejelentésekkel. Az 1980-as évektől soknyelvű űrszótár létrehozásán dolgozott.

Aktívan részt vesz a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésben. Az első Holdraszállás (1969) tv-közvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátora.