Az április 3-i magyar parlamenti választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak országos pártlistára, regisztrálni március 9-én 16 óráig lehetett a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). A levélszavazás úgy zajlik, hogy a szavazóknak ki kell tölteni az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot és alá is kell írniuk azt. Az aláírást nem kell hitelesíteni.
A választópolgár az országgyűlési választáson csak egy pártlistára szavazhat érvényesen. A szavazólapot a megjelölést követően egy kis borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A nem lezárt borítékban lévő szavazat érvénytelen. Ezt követően a választópolgár kitölti az azonosító nyilatkozatot. Az azonosító nyilatkozatra rávezeti a nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját vagy a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának a számát. Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben megadottakkal. Az azonosító nyilatkozatot alá kell írni. A szavazólapokat tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Ez lehet az NVI által küldött, az NVI-nek címzett külső boríték, vagy bármilyen más válaszboríték.
Mint látszik, ez a folyamat sok pontján ad lehetőséget választási csalás elkövetésére. Csalhat a szavazó és a szavazást lebonyolító szervezet is. Miért?
Emlékezzünk vissza milyen botrányokat kavart Donald Trump az amerikai választások levélszavazatai miatt, pedig ott sokkal jobban van biztosítva a szavazás.
Néhány amerikai államban a tartósan fogyatékkal élő szavazók állandó levélszavazói státuszt kérhetnek, más államokban pedig minden állampolgár kérheti az állandó státuszt, így minden választásra automatikusan kapnak levélszavazatot. Egyébként a szavazónak minden választás előtt kérvényeznie kell a levélszavazást.
A szavazólapokat vagy a levélszavazás iránti kérelmeket a választás időpontja előtt küldik ki, az állam törvényeitől függő időpontban. Egyes államokban választói brosúrát is kiosztanak. A választási iroda egyedi vonalkódot nyomtat az egyes szavazólapokhoz biztosított visszaküldési borítékra, így az egyes borítékok feldolgozása nyomon követhető, néha nyilvánosan is, és a megfelelő aláírási fájlok gyorsan betölthetők, hogy ellenőrizni lehessen a választópolgár aláírását a borítékon, amikor az visszakerül. Azok a választópolgárok, akik elveszítik a visszaküldési borítékot, még mindig szavazhatnak, ha a választási tisztviselőktől másik borítékot szereznek be, vagy egyes joghatóságokban sima borítékot használnak.
A levélben történő szavazáshoz a magánszemély megjelöli a szavazólapon az általa választott jelöltet (vagy beírja a nevét), beleteszi azt a biztosított postai borítékba, lezárja, aláírja és dátummal ellátja a boríték hátoldalát. Egyes joghatóságok a külső borítékon belül még egy borítékot vagy adatvédelmi borítékot használnak a magánélet védelme érdekében. A szavazólapot tartalmazó borítékot ezután vagy postára adják, vagy leadják a helyi szavazatgyűjtő központban.
A határidőt az állami törvények határozzák meg. Egyes joghatóságokban a postai bélyegzőket nem veszik figyelembe, és a szavazólapoknak a választás napján egy bizonyos időpontig kell beérkezniük. Más joghatóságokban a szavazólapnak a választás napján vagy azt megelőzően kell postabélyegzővel rendelkeznie, és a hitelesítés napja előtt kell beérkeznie. Sok levélben szavazó joghatóság önkéntesek segítségét veszi igénybe a szavazólapok átvételéhez a sétáló fülkékben vagy az autós gyors leadási helyeken. A Help America Vote Act (Segítsünk az amerikai szavazóknak!) törvény előírja, hogy bizonyos szavazási lehetőségeket – gyakran a központi választási központokban – fogyatékkal élők számára kialakított szavazógépekkel kell ellátni.