Franz Joseph Haydn

290 éve született Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

Egyszerű bognár fiaként látta meg a napvilágot. Édesapja amatőr zenész volt, aki szívesen zenélt saját maga szórakoztatására, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Szülei eredetileg egyházi pályára szánták, de egyik rokonuk rábeszélésének engedve elküldték Hainburgba zenét tanulni. Itt figyelt fel a jóhangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol lehetősége volt megismerkedni a korszak zenei újdonságaival, az akkor népszerű zeneszerzők munkásságával.

A későbbiekben Nicola Antonio Porpora növendéke lett. A mester mellett eltöltött időben megtanult tökéletesen olaszul. Emellett templomi énekesként és orgonistaként is megállta helyét. Időközben zenét szerzett. Zongoradarabja, operája és vonósnégyese egyaránt maradt az utókorra ebből az időszakból.

1759 fontos esztendő volt életében: zeneigazgatónak szegődött gróf Morzin lukaveci kastélyába. Ugyanebben az évben megkomponálta első (D-dúr) szimfóniáját. Következő évben házasságot kötött Anna Maria Kellerrel, korábbi tanítványával.

A grófi magánzenekar feloszlatását követően Gregor Werner mellett másodkarmester lett Esterházy Pál Antal herceg kismartoni kastélyában. (Ma Eisenstadt, Ausztria.) A koncertezések mellett jutott ideje szimfóniák komponálására, melyek 1764-ben nyomtatásban is megjelentek. Barytonra is írt darabokat, Esterházy Miklós herceg számára, aki immáron 30 tagúra bővítette a kismartoni zenekart.

Gregor Werner karmester halálát követően Joseph Haydnt nevezték ki elsőkarmesterré. Később az udvartartás átköltözött Eszterházára, a Fertő-tó közelében lévő kastélyba. Hihetetlenül termékeny korszak következett. Szimfóniákat, kvartetteket, miséket, zongoraszonátákat, baryton-divertimentókat írt nagy számban – külföldi megrendelésre is. Mindezek mellett operákat és oratóriumot is komponált. Szimfóniái közül néhányat bemutattak Amerikában is.

1785-ben találkozott Leopold Mozarttal és fiával, Wolfgang Amadeus Mozarttal.

1790-ben, Miklós herceg halála után fia, Antal feloszlatta a zenekart, Haydn számára pedig nyugdíjat biztosított. Az időközben nemzetközi hírnévre szert tett zeneszerző átköltözött Bécsbe. Johann Peter Salomon meghívására Londonba utazott, ahol művei elsöprő sikert arattak. 1792-ben tanítványává fogadta Beethovent, akivel négy évvel később egy bécsi hangversenyen együtt működött közre.

A legrégebbi osztrák himnusz, a Gott erhalte Franz den Kaiser (Isten tartsd meg Ferenc császárt…) című dal zenéjét Joseph Haydn szerezte felhasználva benne burgenlandi népdalmotívumokat. Eredeti szövegét Lorenz Leopold Haschka írta I. Ferenc császár és király személyéhez kapcsolódva, 1791-ben. A dalt nyilvánosan először 1797. február 12-én énekelték.

Az elkövetkező években Haydn megalkotta – többek között – két legterjedelmesebb művét, A teremtést és Az évszakokat. Hat ünnepi misét is komponált.

1809. május 31-én Bécsben érte a halál. Végső nyughelyére, Kismartonba 1820-ban került.

Fent:

Joseph Haydn: D-dúr „Óra” (The Clock) szimfónia No. 101.

I. Adagio – Presto
II. Andante

Előadja a Kroó Szimfonikus Zenekar
Közreműködnek a Kroó AMI (Budapest) diákjai és művésztanárai: Gajda Kornélia, Mindszenti Annamária, Ottmár Anna Magdolna – hegedű; Babay Béla, Füzesséryné Dudás Eszter – brácsa; Gere Júlia, Kührner Krisztina – gordonka; Fánczi Gábor – nagybőgő; Nemes Réka – fuvola; Pintér László Zsolt- oboa; Héja László – klarinét; Kedl László – szaxofon; Wehner Márton – fagott; Bakó Gergely – trombita; Bodor Krisztián – kürt; Kovács Bernadett – zongora

Koncertmester / Concertmaster: David Danel
Zenekarvezető / Orchestra leader: Füzesséryné Dudás Eszter
Vezényel / Conductor: Füzesséry Attila

Forrás: Varga Tünde