A James Webb űrtávcső útnak indítása

Az utóbbi évek egyik legjobban várt indítására kerül sor végre: több éves halasztás után elindul a James Webb űrtávcső, mely felfedezéseivel megváltoztathatja a csillagászati ismereteinket. A Spacejunkie.hu web élőben kommentálja és elemzi a felbocsátás folyamatát és bemutatja a távcsövet. Rezsabek Nándi (Planetology.hu) visszatérő vendég szakkomentálásával tesszik még érdekesebbé a műsort, továbbá Gergő (Űrkutatás magyarul csatorna) ott van velük az élő adásban!

Lagrange pontok a Nap-Föld rendszerben

A Földhöz képest stabilan kötött pálya sok műhold számára kedvező, ezeket a Nap-Föld rendszer Lagrange-pontjai körüli pályára (de Lissajous-pálya vagy halópálya) állítják.

Az L₁, L₂ és L₃ pontok instabilak, az ebben a pontban lévő test csak rövidebb ideig tud megmaradni, a környezet zavaró hatásai (más testek gravitációs hatása, napszél, stb.) könnyen kimozdítják onnan, ekkor a test Lissajous-pályára tér át.

Eddig 10 űrszonda mozgását tervezték úgy, hogy annak része legyen a Nap-Föld rendszer L1 és az L2 Lagrange pontja környezetében végzett mozgás. Legutóbb a két amerikai GRAIL űrszonda és a kínai Chang’e-2 űrszonda járt a Nap-Föld rendszer L pontjai közelében.

A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll:

• az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek
• a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása
• a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása
• a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.
• A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban működik, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat. A távcsővel meg lehet figyelni a szokatlan fényű KIC 8462852 csillagot, amelyet 2015-ben fedeztek fel.

A NASA tervezett New Worlds programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik űrtávcső a csillag körül keringő exobolygókat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amelynek műszerei a helyi atmoszféra analizálására is alkalmasak, amikkel az élet lehetősége