Mikszáth Kálmán (1847–1910)

110 éve hunyt el Mikszáth Kálmán. A kisnemesség és a parasztság határvilágából indult. A családban nemesi nagy múlt legendái éltek, de a gyermekkor környezete a palóc és szlovák parasztság volt. Lelke egészével, finom költői hangulatokkal szereti és rajzolja világéletében a paraszti alakokat, nemegyszer idilli, máskor balladai fényben.

_______________
A Kísértet Lublón 1976-ban bemutatott színes, magyar kalandfilm. Bán Róbert alkotása Mikszáth Kálmán azonos című, 1892-ben írt regénye alapján készült, amely először folytatásokban jelent meg a Pesti Hírlapban. A történet alapja egy akkoriban közismert kísértethistória volt egy bizonyos Kaszperek Mihály nevű borkereskedőről, aki a XVIII. század elején hazajáró kísértetként tartotta rettegésben a szepességi Lubló városát…

A forgatókönyvet a rendező írta, a párbeszédeket pedig a főleg színikritikusként ismert Molnár Gál Péter. A szereposztás a korszak népszerű magyar színészeit vonultatja fel, Cserhalmi György kettős szerepet játszik. A Kísértet Lublón megfilmesítése korábban kétszer is felvetődött: először 1935-ben, majd az 1960-as évek második felében. A második elképzelés egy magyar–angol koprodukció volt, melyben egy korabeli hír szerint Orson Welles is szerepet vállalt. Végül egyik tervezett film sem valósult meg.

_____________
Mikszáth Kálmán 1847.
január 16-án született Nógrád megyében, Szklabonyán. Apja Mikszáth János, anyja Veres Mária. Elemi iskoláit a faluban végzi.
1857.
A rimaszombati ev. kisgimnázium tanulója lesz. Az önképzőkörben írja első prózáit, verseit.

Korabeli kép a szülői házról.

 

1863. A gimnázium utolsó két évére átiratkozik a selmecbányai ev. gimnáziumba. Ott is tagja az önképzőkörnek.
1866. Leérettségizik. Jogi tanulmányokat kezdene, de ennek sem Pesten, sem Győrben nincs nyoma. Egyre erősebb az írói elhivatottság benne.
1871. Balassagyarmaton van, nincs kedve tanulni. A helyi társaság kedvence. Megismerkedik Mauks Ilonkával. Egy ideg vármegyei hivatalnok.
1873. Szerkesztője lesz a Nógrádi Lapok című újságnak. Nyáron romantikus körülmények között feleségül veszi Ilonkát, Pestre költöznek. Különböző lapokba ír, de a siker elkerüli.
1874. Megjelenik első könyve, az Elbeszélések című kötet.
1876. Hűtlenség címén elválik feleségétől, valójában meg akarta kímélni őt a nélkülözéstől.
1878. Szegedre, a helyi újság a Szegedi Napló szerkesztőségéhez kerül. Erőre kap, megjön írói önbizalma, sikeres lesz.
1881. Megjelenik a Tót atyafiak és megindul a példátlanul gyors olvasói siker és világirodalmi karrier.
1882. Megjelenik A jó palócok, visszatér a fővárosba, a Pesti Hírlaphoz. Írásai ettől kezdve először mindig újságokban, folytatásokban jelennek meg.
1883. Január elsején újra elveszi Ilonkát s most már a gondtalan irodalmi, társadalmi élet várja őket.
1883. Már a Kisfaludy társaság tagja, később az Akadémia is tagjai közé választja.
1887. Első ízben kormánypárti képviselő, az illyefalvi kerületben, ez Sepsiszentgyörgy mellett van Erdélyben.
1890. Meghal kisfia, Jánoska. Élete végéig nem heveri ki a tragédiát.

_________________
Beszterce ostroma – 1948

Rendező – Keleti Márton
Szereplők – Ajtay Andor, Tolnay Klári, Rajnay Gábor, Turay Ida, Feleki Kamill, Básti Lajos, Pethes Sándor, Ruttkai Éva, Rátkai Márton, Lehotay

1892. A fogarasi kerület képviselője. Sorra jelennek meg regényei, kivétel nélkül mindegyik hatalmas irodalmi siker.
1895. Megjelenik a sokak szerint legjobb műve, a Szent Péter esernyője.
1900. Megjelennek a nagyregények: Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Mmarival, Jókai Mór élete és kora, A fekete város.
1904. Megveszi a horpácsi birtokot és az ideje nagy részét már szülőföldjén tölti.
1910. Zajlanak a 40 éves írói működésé alkalmából szervezett ünnepségek. Szklabonyát elkeresztelik Mikszáthfalvának. Már sokat betegeskedik. Május 6-án van a nagy országos ünnep Budapesten. Egy egész ország hódolatát fogadja. Az ünneplés után elindul új, leendő képviselői kerületébe, Máramarosszigetre. Rosszul lesz, hazajön.
1910. május 28-án éri a halál. Május 31-én temetik, az Akadémia előcsarnokában ravatalozzák fel és a Kerepesi úti temetőben lel végső nyugalmat.

Vezető videó:

Szent Péter esernyője (Bán Frigyes, 1958)
Nemzeti Filmintézet Filmarchívum
A bájos csehszlovák-magyar koprodukció az ötvenes évek legsikeresebb irányzatához tartozik: ironikus, nagyszabású kalandfilm Mikszáth Kálmán regénye alapján. A legnagyobb sztárokkal készült Bán Frigyes rendezésében. A különc Gregorics kapzsi rokonai helyett házasságon kívül született fiára, Gyurkára hagyja mindenét. Az öreg elmaradhatatlan piros esernyője a zsibárushoz kerül. Majd a zuhogó esőben egy őrizetlenül hagyott csecsemő, Veronika, az új plébános kishúga fölé kerül. A falubeliek a jócselekedetet Szent Péternek tulajdonítják. S az ernyő a későbbiekben is több csodát tesz, mikor Gyurka az örökség reményében az örökség nyomába ered…

______________
T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern

 

(Visited 151 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: