Hector Berlioz esete a Rákóczi-indulóval

220 éve született Hector Berlioz francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.

Orvosi tanulmányait félbehagyva tért át a zeneszerzésre. Miután a párizsi konzervatóriumban tanulva, több ízben pályázott sikertelenül a Római Díjra, 1828-ban megrendezte első nyilvános szerzői estjét. 1830-ban, a Fantasztikus szimfónia befejezése után, Szardanapál utolsó éjszakája című kantátájával végre elnyerte az áhított elismerést, és Rómába utazott, ahol azonban nem találta helyét, és félbeszakítva az ösztöndíj feltételéül szabott ott-tartózkodást, visszatért a francia fővárosba. 1833-tól mint zeneíró és -kritikus működött. Egész élete során úgy érezte, hogy a párizsi közönség nem értékeli kellőképpen művészetét. Nem sikerült tanári állást szereznie a konzervatóriumban, és az Opérában sem alkalmazták karmesterként. Zűrös magánéletéből a belgiumi és a németországi hangversenykörutak jelentettek számára menekülést. Később Közép-Európába is eljutott, így többek között Pestre is.

Elismert karmester volt. Művei nyitányok, szimfóniák, kórusművek, operák, dalok. Meghangszerelte a Rákóczi-indulót, és belefoglalta a Faust elkárhozása című szimfonikus művébe.

Leghíresebb műve a Fantasztikus szimfónia, amelyben először alkalmazta a tételeken végigvonuló vezérmotívumot, amely mindig új hangulatot, érzelmet hoz. Az elsők között volt, akik a művész legbensőbb érzéseit, szenvedéseit zenei vallomássá, programzenei alkotássá formálták. Hangszereléstana máig alapvető kézikönyv, ő a máig érvényes, modern szimfonikus hangzás megteremtője: nagy létszámú zenekarra, kórusra írta műveit; és az alapvető ütőhangszerek nála nyerték el állandó helyüket a zenekarban.

Élete utolsó szakaszában fordult az operaszínpad felé, ekkor írta meg nagy sikerű nagyoperáját A trójaiak címmel. Az utókorra gyakorolt hatását tekintve az egyik legfontosabb romantikus alkotónak tekinthető, mely hatás a Liszt Ferencen, Wagneren, Verdin és Mahleren át egészen Richard Straussig húzódó szimfonikus ív számos jelentős zeneszerzőjének műveiben megfigyelhető.

Fent: Hector Berlioz: Rákóczi-induló – Tibor Bogányi – Pannon Filharmonikusok

A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a k. u. k. (Kaiserlich und Königlich, magyarul Császári és Királyi) hadsereg 32. számú ezredének karmestere írta 1820-ban. A Rákóczi-nóta hangszeres és énekelt változatainak motívumait használta fel. Bécsben adták ki 1820-ban 2 illetve 4 kezes zongorára hangszerelve. A mű két részből áll: főrész és trió.
Az indulót sokan feldolgozták, közöttük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, a legismertebb azonban Hector Berlioz zenekari műve, ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. A kiegyezés után bekerült a Nemzet három dala című kiadványba a Himnusz és a Szózat mellé.

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique)

Előadja a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Vezényel: Horváth Gábor

1. Álmok, szenvedélyek (Rêveries – Passions). Largo – Allegro e apassionato assai. 00:38
2. Bál (Un Bal). Valse. Allegro non troppo 14:50
3. Jelenet a mezőn (Scène aux Champs). Adagio. 21:56
4. Menet a vesztőhelyre (Marche au Supplice). Allegretto non troppo 37:07
5. Boszorkányszombat (Songe d’une Nuit du Sabbat). Larghetto – Allegro 41:49

A felvételt a StreamART TV készítette 2019. 02. 23-án a Művészetek Háza Gödöllő színháztermében. A felvételt az NKA támogatta.