A fekete-hegyi lávató

A varázslatos Káli-medence peremén, Szentbékkálla fölött emelkedik a Fekete-hegy bazaltplatója, amelyet a kutatók szerint négy maar típusú kráter alakított ki mintegy 5,5-3,3 millió éve. Ezek egyetlen, nagy gőz- és gázrobbanással kialakuló, általában széles, de sekély vulkánok, amelyekre a lávaömlés csak kevéssé jellemző, kráterüket pedig sok esetben tó tölti ki.

Az eredeti formák természetesen itt már jelentősen lepusztultak, de a vulkánok iránt érdeklődők azért sok érdekes képződményt láthatnak a környéken. Ilyenek a platón látható, változó vízállású, 50-100 méter átmérőjű, 1-2 méter mély, és sajnos a klímaváltozás miatt egyre jobban kiszáradó tavacskák, amelyek keletkezésére ráadásul nincs egyértelmű magyarázat. Valószínűleg az említett vulkánok belsejét kitöltő kisebb lávafolyások közötti térszíneken alakultak ki. A fennsík felszínének mélyedései alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy korábban 10-nél is több ilyen tó lehetett a hegyen, s ezek mindegyike különleges jégkorszaki reliktum-növényzetnek adott menedéket: úszó fűzlápoknak.

Mára sajnos kiszáradásuk miatt a fajok erősen megritkultak. Ha ez nem volna elég, fontos túraszervezési szempont lehet a közeli Eötvös Károly-kilátó is, amely a környék legpazarabb panorámáját nyújtja.

Fenti videó: A Káli-medence geológiai kincse • A Szentbékkállai kőtenger • forrás: szimija

Borsod-Abaúj-Zemplén • Fekete-hegyi tanösvény és kilátó (Mikóháza) • Forrás: Simi0419