Április elsején ezt művelték a törpök

A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepek alkalmával már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Akár ezt teszik ma Önök is, akár nem: mindenképpen SOK BOLONDSÁGOT mára!

A bolondok napját évszázadok óta április 1-jén ünneplik a különböző kultúrák, bár ennek a pontos eredete máig rejtély. Az áprilisi bolondok napi úgymond hagyományok közé tartozik többek között az álhírek terjesztése vagy mások megviccelése. A népszokás szerint ha valakit április elsején rászednek, akkor a „bolondját járatják vele”, így ő lesz „április bolondja”.

Április 1-jén a magyar nyelvterületeken is ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. Pénzt is adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja, május szamara!” Közismertek a csúfoló versikék is. Pádéi (Észak-Bánát) változatuk az alábbi:

Április bolondja,
Május szamara.
Fölnézett a toronba,
Megnézte, hogy hány óra:
Féltizenkettő,
Bolond mind a kettő.

Április elseje hagyományai ma elsősorban az iskolásgyerekek körében élnek. Fordított napot rendeznek, és tréfás ruhákat öltenek. Az utóbbi években ennek az iskolai hagyománynak a farsangi szokásokkal való összeolvadását figyelhetjük meg.

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne szerencsés a termés.

Kapcsolódó:

Ezért lett április elseje a bolondok napja