Szél Julira emlékezünk

Szél Júlia

95 éve született Szél Júlia (Kalmár Árpádné), a Magyar Rádió egykori munkatársa.

Nekem volt szerencsém találkozni vele, sőt elmentünk együtt egy nyugat-csehországi körútra is az 1989-es rendszerigazítást követően, a kitelepített csehszlovákiai magyarok nyomait és még élő, emlékező képviselőit kutatva. Ebből két külön riportsorozat is született, amelyet Szél Juli jóvoltából az akkori Kossuth Rádió sugárzott, az én felvételeim pedig a Csehszlovák Rádió magyar adásában (ma Pátria) kerültek adásba. (Kiváló birsalma krémlevest főzött nekünk, máig emlékszem az ízére…)

Ötvenhét évet töltött el a Magyar Rádió kötelékében. Rózsa Ferenc-, Arany toll, Magyar Lajos-díj – ezekkel ismerte el munkásságát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, amelynek 1950-től volt tagja. Több száz riportot készített. Negyven május elsejei közvetítést vezetett. Az utolsó műsora 2006-ban hangzott el, a Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út címmel. A kunságból kitelepített emberekről szólt. Munkássága során dokumentálta a XX. század Magyarországának életét – az aktuális politikai, gazdasági, majd a belpolitikai rovat munkatársa és főmunkatársaként.

Az ELTE BTK magyar szakán tanult. 1970–1985 között a Kóta szerkesztőbizottsági tagja volt. 1992-ben vonult nyugdíjba.

Fent a Hajdúszoboszló Televízió felvétele 2018-ból.

Kapcsolódó:

Bán Béla: Szél Júliáról

„Minden helyszínen ott akartam lenni!”