Egy bomlott század hűséges szolgája: Tamási Áron

Tamási Áron – fotó: MTI Archívum

125 éve született Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író.

Ha valakit nem is igazán érdekel a magyar irodalom, annyira legalább iskolás korából emlékszik, hogy Tamási tollából született az Ábel-trilógia. Pedig a farkaslaki születésű szerző (és nem mellesleg politikus) ennél jóval többet tett le kultúránk képzeletbeli asztalára. Tamási Áron kisbirtokos, szegény székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án.

Négyszer tüntették ki Baumgarten-díjjal, 1940-ben pedig átvehette a Corvin-koszorút is. Az Erdélyi Helikon alapítója volt, ahol a már befutott írók mellett (Kós Károly, Áprily Lajos, Kuncz Aladár) fiatal tehetségek is (Dsida Jenő, Karácsony Benő) közöltek. 

„Tamási Áron szülőfaluja, Farkaslaka, a szőke Nyikó- mentén húzódik, vasútállomása nincsen, Székelyudvarhelyről még kilométereken keresztül zörgött a szekér, mire elértük. Nem búslakodik éppen az Isten háta mögött, csak tisztes távolban az élet országútjától, így eléggé zárt élet jutott néki, ez pedig a hagyomány megmaradását és a belső légkör sűrűsödését jelentette, tehát fölötte alkalmas volt író teremtésére” – írja Féja Géza a Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében című monográfiájában.

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – olvashatjuk az Erdélyi Naplóban Tamási Áron vallomását.

Ezekkel a felvételekkel emlékeztek halálának 50. évfordulóján Tamási Áronra, Székelyföld nagy szülöttére a Román Televízió magyar adásának egykori munkatársai. Szerkesztők: Boros Zoltán és Jakab (Tomcsányi) Mária. Az előadás rendezője Tompa Miklós. TVR1 – MAGYARADÁS az egyesen

Fent: Erdély legjei – Hargita megye: a Tamási Áron Emlékház

Kapcsolódó:

Erdély legjei – Hargita megye: a Tamási Áron Emlékház

További hasonló témájú videók