A bősi Csemadok „Trianon 100” emlékműsora

Sokfelé és sokféleképpen emlékeznek ma a trianoni békeszerződés aláírására. Ki-ki látóköre és tudása szerint vesz részt az emlékezésben, feldolgozásban: műsoros esttel, emlékműállítással, koszorúzással, tánccal – vagy a források kutatása és értékelése, történelmi ismeretek terjesztése útján.
Ma a nap folyamán sorban megismételjük az elmúlt években a témával kapcsolatosan rögzített tudományos, ismeretterjesztő előadások felvételeit. 

Előtte tekintsék meg ezt az összeállítást, amelyet a bősi Csemadok kérésére teszünk közzé, mivel a járványhelyzetre való tekintettel közönséget nélkülözve tartották meg, hogy elbeszélhessék általa a számukra fontosnak tartott dolgokat. Kordokumentum.

Ahogy írják: „A Csemadok Bősi Alapszervezete emlékünnepséget szervezett a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. A műsor a világjárvány végett ezúttal rendhagyó módon nézők nélkül zajlott a helyi Csemadok házban. A négy estén keresztül tartott felvételeken az előre meghatározott sorrend szerint csak az aktuális szereplők voltak jelen, Bős város polgármestere pedig vasárnap a helyi katolikus templomban tartotta emlékbeszédét. A bősi csemadokosok ezzel az összeállítással emlékeztek meg a trianoni döntésről, Magyarország feldarabolásáról.”

__________________

A tágabb tájékozódás lehetőségének kedvéért ide idézzük Simon Attila történész frappáns összefoglalóját arra a kérdésre, hogy miként kezeljük a XXI. században Trianont, s milyen utat lát a szlovákiai magyarság előtt az elkövetkező évtizedekben:

„Trianon történelem és akként is kell hozzáállni, vagyis nem Trianont, hanem a mai helyzetünket kell kezelni. Elsősorban három fontos dolgot említenék. Egyrészt társadalmunk belső modernizációját. Egy felkészültebb, tanultabb, a világra nyitottabb, egyben azonban a tradícióira büszkébb magyar közösséget kell megteremtenünk.

Másrészt az érdekeinknek az eddiginél határozottabb megfogalmazására és képviseletére van szükségünk, amelynek egyik kulcskérdése az önigazgatási elemek erősítése.

A harmadik fontos elem a megfelelő környezet: az erős Európai unió, a határok további légiesülése, a liberális demokráciák erősödése. És persze nem ártana egy sikeres és pozitív példákat mutató anyaország sem.”

__________________

Kapcsolódó írások, beszélgetések:

Simon Attila: Magyarország lakossága a kelleténél többet foglalkozik a múlttal
Trianon felé – Felvidéki sorsfordulók az államfordulat első évében
Mészáros András: Trianon értelmezését nem szabad átengedni a politikusoknak és az ideológusaiknak
Szarka László: Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
Szeghy-Gayer VeronikaSzeghy-Gayer: A felismerés és a fájdalom később jött, hogy az ezeréves magyar állam az utolsó perceit élte
Bödők: Furcsa paradoxon, hogy a megszállt területek elleni visszafoglaló harcokat a Tanácskormány indította el, nem pedig Horthy
Parászka Boróka: Szabadulás Trianontól
Historik o Benešových dekrétoch: Maďari a Slováci to vidia ako dva samostatné príbehy a to je problém
Slováci a Maďari: Trianon
Maradandó sorsesemény
Szarka László: Bajosan lehet a másként gondolkodók becsületének megkérdőjelezésével erős közösséget építeni
 

További hasonló témájú videók