Del Shannon

85 éve született Del Shannon, eredeti nevén Charles Westover (1934–1990) amerikai amerikai rocklegenda, olyan nagy sikerű dalokkal, mint a Runaway, Keep Searching (We’ll Follow The Sun), Little Town Flirt és a Do You Wanna Dance.

Shannon 13 éves korában magától tanult meg gitározni, country-western énekeseket hallgatott rádión. 27 évesen megírta a Runaway című dalt, 1961. január 21-én felvette, április 1-ére pedig első helyezett dal lett az Egyesült Államokban. 21 másik országban is kivívta az első helyet, és több mint 200 művész, köztük Elvis Presley is feldolgozta a számot.

Édesanyja az ukulele nevű pengetős szeren tanította játszani egészen kiskorában. Mire kamasz lett, természetesen ő is inkább a gitárt választotta. Példaképe volt többek között Hank Williams és Hank Snow, s a rock and roll mellett kedvelte a countryzenét is.

Németországban katonáskodott, ahol zenekarban is játszott. Amikor leszerelt, lemezlovas lett, de ez nem elégítette ki igényeit. Kellemes hangja alkalmas volt dallamos, de az egészségesen ritmusos számok előadására is. A nyálas-érzelgős slágerek világa szerencsére elég távol állt tőle. Egyik barátjával klubokban próbált szerencsét: itt fedezte fel őt az akkor már sztáregyüttesnek számító Johnny and The Hurricanes együttes menedzsere. Az ötvenes évek végén vette fel művésznevét.

A nagy berobbanás éve 1961 volt: lemezre énekelte saját számát, a Runawayt (Menekülést). Ezzel Amerikában és Angliában is hetekig volt listavezető, több millió példányban kelt el, aranylemez lett. Nem sokkal ezután következett másik milliós sikere, a Hats off To Larry, amely szintén saját szerzemény. Ezek a dalok, akárcsak Del Shannon legtöbb száma, köztük a Swiss Maid, a Keep Searchin, a Little Town Flirt, a Stranger In Town az 1963–64-ben beinduló beatkorszak előfutárai voltak.

Szívesen dolgozta fel kortársainak slágereit, lemezt szentelt egyik példaképének, Hank Williamsnak. A lemezen olyan örökzöldek hallhatók, mint a You Win Again, a Your Cheeting Heart, a Kaw-Liga vagy a Hey Good Looking.

Del Shannon számára is eljöttek a szűk esztendők, a Beatles, a Rolling Stones és a brit boom beindulásával. A hatvanas években született további dalait, akárcsak feldolgozásait már mérsékeltebb tetszéssel fogadta a publikum. Még a viszonylag szélesebb körben ismert Swiss Maid, a Hey, Little Girl és a Little Town Flirt sem kapaszkodott vissza még egyszer a „dobogós” helyek közelébe sem.
Megérezte az új idők zenei elvárásait, s feldolgozta a Beatlestől a From Me To You-t, igaz, nem lett belőle rekorddöntögető siker.

A hatvanas évek első felének saját terméséből érdemes kiemelni a So Long Babyt a Two Kinds of Teardropst, That’s The Way Love Ist, vagy feldolgozásait, köztük a Memphist, a World Without Love-ot és a Twist and Shoutot.

Kora dalai sikerüket annak is köszönhették, hogy Del Shannon nemcsak szerzőként, hanem producerként is a maga arcára formálhatta azokat. A hatvanas évek végén a sok millió példányban eladott Gypsy Woman című dala lett siker, kitűnő feldolgozást készített a Rolling Stones Under My Thumb című dalából, de szép csendesen kiment a divatból.

A hetvenes években Jeff Lynne, az Electric Light Orchestra és Dave Edmunds, a Love Sculpture vezéregyénisége próbálta őt visszacsempészni az élvonalba, sikertelenül. Kereste a fellépési lehetőségeket, néha össze is jött valami, de kevés a topon maradáshoz. 1990-re jó úton haladt, hogy visszatérjen. Más előadóktól eltérően Shannon önmaga szervezte meg előadásainak időrendjét, ami megterhelő feladat, figyelembe véve, hogy egy európai turnét tervezett. A stressz kezeléséhez pszichiáterhez küldték, aki olyan antidepresszánst írt fel neki, amelyről ismert, hogy hajlamosít az öngyilkosságra. 1990. február 8-án Charles Westover főbe lőtte magát egy 22 mm-es puskával. Vele együtt megszűnt Del Shannon reménye, álmai és művészete is.

A férjem „művelt és fizikailag egészséges férfi és apa volt, [aki] erőszakosan halt meg azután, hogy mindössze 15 napig Prozacot szedett” – nyilatkozta Leanne Westover, Shannon felesége.

A Shannon halála óta eltelt években az antidepresszánsok öngyilkosságot okozó mellékhatása egyre több nyilvánosságot kapott világszerte. Az ezt rendszeresen bagatellizálni igyekvő, a gyógyszergyári bevételekben érdekelt pszichiáterek nyilatkozatai ellenére az elmúlt egy-két évtizedben egészségügyi szakhatóságok a világ minden részén több tucat hivatalos figyelmeztetést bocsátottak ki az antidepresszánsok rémisztő mellékhatásairól, így többek között azok potenciálisan erőszakos viselkedést és öngyilkossági hajlamot okozó hatásairól.

Ennek ellenére ezek a dollármilliárdos hasznot hozó tudatmódosító szerek továbbra is a piacon vannak és emberek millióinak életét, egészségét sodorják veszélybe – sok esetben éppen művészekét.

(Visited 36 times, 2 visits today)
%d blogger ezt szereti: