Egy magyar képregényrajzoló diafilmes grafikus: Zórád Ernő

Kuczka Péter és Zórád Ernő
Készítette: Verebics János

A képregények rajongói biztosan ismerik (az egyébként felvidéki gyökerű) Zórád Ernő nevét. Ő az, aki többek között az Egri csillagok képregényt is rajzolta. Készített diafilmeket, akvarelleket, dolgozott a sajtóban, például a Fülesnél. 

110 éve, 1911-ben született Balassagyarmaton. Elszegényedett köznemesi családból származott, gyermekéveit Dacsókeszin töltötte, majd 1921-ben, amikor Csehszlovákiához került a település, a család Budapestre költözött, a Tabánba. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként.

A két világháború között Báró Wallburg Egon strómanjaként vadászjeleneteket festett szakmányban az úri kaszinók falára, majd a II. világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. 

Pályáját alkalmazott grafikusként és illusztrátorként kezdte. A világháború után a hazai diafilm és képregény-rajzolás úttörője lett. Illusztrált történetein és diafilmjein több generáció gyermekei szórakoztak. 1951-től négy évtizedig a Füles újság illusztrátoraként működött. Akvarell-sorozaton örökítette meg a régi Tabán jellegzetes részleteit. Zórád Ernő húsz képregényéből 3800 oldalas kötetet lehetne összeállítani.

A polihisztor művész 1947-től a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, a Szabad Száj és a Magyar Nemzet grafikusa, karikaturistája volt, miközben sajátos műfajjal, az irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzokkal kísérletezett, legjellemzőbb műveikkel együtt megörökítve az irodalom nagyjainak portréit.

Harminchat teljes diafilm fűződik a nevéhez, köztük a Gulliver, A Pál utcai fiúk vagy a Huckleberry Finn.

Zórád Ernő a legmagasabb nívóra emelte a gyermekújságokban indult képregény műfaját. A következő 30 évben hatalmas mennyiségű, több mint 300 képregény született a keze alatt.

A 93 évet élt Zórád 1991-ben, 80. születésnapján megkapta Balassagyarmat Horváth Endre-díját, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét. A Tabán-képeknek köszönhetően elismert látképfestővé vált, kiállítása nyílt a Képcsarnokban és a Műcsarnokban.

Forrás:

(Visited 24 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: