Benjamin Franklin, a feltaláló és államférfi

315 éve született Amerika legjobb diplomatája, feltalálója, írója és üzleti stratégája. Az egyetlen államférfi, aki az USA mindhárom történelmi fontosságú dokumentumát – a Függetlenségi Nyilatkozatot, a Párizsi békeszerződést és az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát – is aláírta. Saját korában világszenzáció, de 200 év után is ismerősen cseng a neve. Arcképe a 100 dolláros bankóról kacsint vissza ránk.
 
Benjamin Franklin szegény család tizedik fiúgyermekeként született. Apja, Josiah Franklin (1655–1744) szappanfőző és gyertyaöntő iparos volt, aki 1682-ben vándorolt ki Angliából az Újvilágba. Fiát papnak szánta, de jövedelméből nem tudta taníttatni, ezért maga mellé vette a műhelybe. Később bátyja, James nyomdájában betűszedéssel kezdett foglalkozni. Munkája mellett sokat olvasott és kitartó szorgalommal állandóan gyarapította ismereteit. Testvére lapjánál, a New-England Courantnél (Új-Angliai Futár) jelentek meg első cikkei Silence Dogood álnéven.

1724-ben Londonba ment és 1726-ig a Watts-féle nyomdában kereste kenyerét angliai tartózkodása alatt. 1726 júliusában hazatért Philadelphiába, ahol 1728-ban önálló nyomdát alapított. A műhely mellett könyv- és papírkereskedést is nyitott. Rövidesen Philadelphia köztiszteletben álló polgárává emelkedett. 1729 körül az ő nyomdája állította elő a bankjegyeket Pennsylvania és néhány más gyarmat részére. Ekkor kezdte kiadni a Pennsylvania Gazette című újságot, és 1732-től a Poor Richard’s Almanackot, amely 1757-ig évente megjelent. Az olvasók legszélesebb rétegei számára készült, melyben a gazdálkodással és a közélettel kapcsolatban ad praktikus tanácsokat és tömören megfogalmazott, egyszerű bölcsességeket közöl. A kalendáriumot maga Franklin írta és szerkesztette Richard Saunders álnév alatt.

Franklin élete során számos intézményt, egyesületet hozott létre. Vezető szerepet játszott az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi mozgalmában, a Függetlenségi Nyilatkozat (1776) megfogalmazásában, az angolokkal kötött versailles-i békeszerződés (1783) létrejöttében. Az Egyesült Államok franciaországi követeként sokat tett hazája nemzetközi elismertetéséért. 1785-ben tért vissza Philadelphiába. Életének utolsó szakaszában, 1787-ben pedig annak a nemzetgyűlésnek lett a tagja, amely az USA alkotmányát kidolgozta. A rabszolgaság eltörlése érdekében több ízben is fellépett.

Nevéhez a természettudományok területén is jelentős felfedezések fűződnek, főként az elektromosság kérdéseivel foglalkozott. Feltalálta a villámhárítót (1752), amely az egész világon ismertté tette nevét. Fontosabb találmányai még az energiatakarékos Franklin-kályha és a bifokális szemüveglencse.

Amikor 1790-ben 84 éves korában meghalt, Philadelphia a város történetének legnagyobb temetési szertartásával búcsúzott tőle. 

_______________

Benjamin Franklin a világ egyik leghíresebb feltalálója volt. Ő készítette el az első bifokális lencsét, és segített a Függetlenségi Nyilatkozat és az Amerikai Alkotmány elkészítésében, de volt ideje, hogy egy teljesen új módszert alkosson a zene létrehozására.

Az úgynevezett Glass Armonica vagy üvegharmonika az egyik legfurcsább és legizgalmasabb hangszer. Sok nagy zeneszerző, például Beethoven és Mozart kifejezetten erre a hangszerre írt zenét.

Angol nyelvű dokumentumfilm Franklin életéről:

Kapcsolódó:

Bartos Tibor: Franklin Benjámin találmányai

(Visited 22 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: