Az azték birodalom vége

500 éve halt meg II. Moctezuma vagy Motecuhzoma Xocoyotzin (az ifjabbik Moctezuma), Mexikó 9. azték uralkodója, a spanyol hódítók fogságában. Hernán Cortés spanyol konkvisztádorral vívott csatája őrizte meg nevét a történelemben.

Tenochtitlán ostroma volt az első, de nem az utolsó eset, amikor az európaiak egy egész civilizációt pusztítottak el, szinte eltüntetve az őslakos népcsoportot, a betegségek megjelenése és a népirtás következtében.

Közép-Amerika legnagyobb birodalma volt az azték birodalom. Ezt harcosainak köszönhette. A háborúk általában fogolyszerző, rajtaütésszerű portyázásokból álltak, így az azték seregek sosem voltak nagyobbak néhány ezer főnél. Ezeket a háborúkat „virágháborúknak” is nevezik, mert ilyenkor egy alávetett népet kötelezett az azték uralkodó arra, hogy harcosaik vívjanak egymással, és ilyenkor volt lehetőség új foglyok szerzésére. A fogolyszerzés kismértékben a rabszolgautánpótlás, nagyobbrészt a rituális emberáldozat-szükséglet miatt kellett.

Elit harcosoknak tekintették a Sas-, Nyíl- és Jaguárharcosokat. Ez utóbbiak jaguárbőröket viseltek, elrettentő hatást keltve az ellenségben. Legfontosabb fegyverek obszidiánkőből készültek. Ebből élezték az ún. maquahuitl kardokat és a cuauholloli fejszéket. Mellette az azték harcosok használtak még bunkósbotokat és lándzsát.

_________________

Az azték uralkodóról készült kiállítás a British Múzeumban:

Kapcsolódó:

Vérrel megfizetett hódítás – Cortés és az azték birodalom bukása