Elhunyt Kelemen János kassai születésű filozófus

81 éves korában elhunyt Kelemen János Széchenyi-díjas magyar filozófus, italianista, a Római Magyar Akadémia egykori igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Kutatási területe a nyelvfilozófia, a szemiotika, Dante filozófiája, valamint a modern olasz, angolszász és francia filozófia, illetve a klasszikus német filozófia története volt.

Kelemen János Kassán született 1943-ban. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem olasz-orosz-francia szakon szerzett tanári diplomát 1966-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakát végezte el 1969-ben. Pályája elején egy gimnáziumban tanított, majd 1970-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékének oktatója lett. Egyetemi tanári kinevezését 1984-ben kapta meg.

A tudós szűkebb szakterülete az analitikus filozófia, a nyelvelmélet, valamint a klasszikus olasz irodalom – Dante-, Petrarca-kutatások –, illetve az olasz filozófiatörténet – Benedetto Croce-kutatások – volt.

Az MTA levelező tagjává 2004-ben, rendes tagjává 2016-ban választották. Tudományos eredményeit egyebek mellett 2007-ben Széchenyi-díjjal, 2016-ban pedig Akadémiai Díjjal ismerték el.

„Nemzedékem számára meghatározó élmény volt: tőle hallottunk először strukturalizmusról, generatív grammatikáról, innátizmusról etc.

Igazi tanár volt: minden apró, avagy gigantikus ötlettel meg lehetett keresni, be lehetett kopogtatni hozzá, mindent abszolút komolyan vett, legfeljebb szelíd mosolyával és a tőle megszokott finom iróniával tudatta, hogy a témát érdemes erre vagy arra szűkíteni, avagy erre vagy arra kiterjeszteni”

– írja búcsúztatójában Gábor György.

Videón: Történelem és szabadság – Kelemen János rendes tag székfoglaló előadása

Vajon megjelenik-e a szabadság és az ész a történelemben? A történelem valóban a racionalitás és a szabadság kibontakozása? A nagy liberális filozófus, Benedetto Croce a XX. század sötét éveiben sem szűnt meg ennek a védelmében érvelni, nem feledve, hogy a filozófiának mindig is dolga volt őrködni az ész és a szabadság egzisztenciája felett. (MTA, 2017)