Megjöttek a Geminidák
Haraszti Mária

A Geminidák meteorraj minden évben december 14-e körül tetőzik. 17-ig még lehet gyönyörködni a hullásukban.
Kevésbé ismert rajról van szó, pedig ez az egyik legaktívabb hullás, ami gyakran az augusztusi Perseidáknál is több meteort eredményez.
Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, így nem volt látható az égbolton.
A Geminidák meteorraj a nevét a meteorrajoknál szokásos módon onnan kapta, hogy az Ikrek csillagkép (latinul: Gemini) felől látszanak kiindulni. A Föld légkörének felső rétegét 35 km/s sebességgel érik el (=126 000 km/h). Ez nagy értéknek tűnik, de valójában ez kisebb sebesség, mint más meteorrajoknál szokásos. A meteorok fényesebbek az átlagosnál.
A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat.
Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén. A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.
Fent: A Geminidák meteorraj Piszkéstetőről – 2020.12.14. • Forrás: Időkép.hu