https://youtu.be/8ZKGjfNfTQ4

KEMÉNY EGON: „Ma éjjel” • CD-bemutató

0 nézet

0 szereti

2022. október 30. vasárnap

KEMÉNY EGON „Ma éjjel” című életmű-válogatás CD-jének bemutatója 2022. szeptember 17-én az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében.

Bevezető zene: „Kikelet ucca 3.”, részlet a Kemény Egon-Harmath Imre: „Pici piros, kicsi csókos szája” című műből.

A KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat negyedik albuma gramofonfelvételeit (1927–1947) Kemény Anna Mária, a kiadvány producere válogatta az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával, a Színház- és Zeneműtár Kemény Egon-gramofonlemezeiből.

A CD-bemutatóra a Kulturális Örökség Napjai 2022 rendezvénysorozat keretében került sor. Beszélgetőtársak és előadók: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya és zenei hagyatékának gondozója, Illyés Boglárka, az OSZK Zeneműtára vezetője, Mráz Nikolett, a Zeneakadémia énekművész hallgatója (szoprán) és Szabó Ferenc János zongoraművész, zenetörténész.

A pódiumon Kemény Egon ének-zongora átiratai hangzanak el. https://kemenyegon.hu/gramofonfelvetelek

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a XX. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztár szereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre.

Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm. 1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban.

A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották. Kiválóan zongorázott. Karmesterként és filmek zenei vezetőjeként is tevékenykedett (1927–1937). A Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja volt.

● Kemény Egon művei szerzői jogvédelem alatt állnak. ● A videófelvételt Kemény Anna Mária bocsátotta rendelkezésünkre, akinek ezúton is köszönjük az együttműködést!