Játék, nem meditatív élmény (Kabai Lóránt emlékére)
Haraszti Mária
»A moaré hullámos mintázatú selyemszövet. De így hívják a képernyőt elözönlő, zavaró csíkokat, alakzatokat is. Kabai ebből a termékeny, geometrikus „zavarból” teremt hatásos költészetet. Képernyők ezek a versek, melyek a szemünk láttára változnak át fotóvá, eleven képernyők ezek a fotók, melyek szinte egyetlen szempillantás alatt transzformálódnak versekké. Így látja a világot az, aki „turista a saját életében”, aki tudja, hogy a vers mindig „a magány nyelvén” szólal meg, hogy valahol belül is létezik egy többé-kevésbé bekamerázható, idegen város. Ritka szerencse, ha egy költő, ha egy fotós épp ebbe a belső városba kap ösztöndíjat.« (Csehy Zoltán)
Fent: A moaré című kötet (versek és fotók 2018–2020; Joshua Könyvek) első nyilvános bemutatóját a MissionArt Galériában 2021. augusztus 31-én, egybekötve a szerző fotókiállításának megnyitójával.
A bemutatón a szerzővel Nyerges Gábor Ádám, a kötet szerkesztője beszélgetett; a kiállításmegnyitó közreműködői Bujdosó János (gitár) és Csigó Tamás (elektronika) voltak.
„A vitalitás és az aktivitás tartalmi elemekként sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az ezt megelőző kötetekhez képest – ami természetesen néha csak azt jelenti, hogy kevesebb maró gúny és önirónia övezi az általános emberi létre vonatkozó reflexiókat, és persze senki ne várjon életigenlést szuperlatívuszokban.” – Bocsik Balázs kritikáját ITT olvashatják kabai lóránt moaré című kötetéről.
[újra emlékszem a remegő…] (2020. 07. 13.) Balogh Ádám költő, író olvassa fel a Moaré című kötet egyik versét.