Anita Ekberg, a „jéghegy”

90 éve született Anita Ekberg (1931–2015) svéd modell, színésznő és szexszimbólum. 

Ekberg a filmvásznon mindig önmagát adta, már csak azért is, mert akkoriban még nem alkalmazták a szilikon-betéteket a plasztikai sebészek. Sztárrá csinos arca és júnói termete tette, a magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope pedig azt mondta: szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat.

A „jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú szőkeség komolyabb szerepekre, színészi elismertségre vágyott. A lehetőséget 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet (La Dolce Vita) Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg a nevét örökre beírta a filmtörténelembe, amikor káprázatos fekete ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében Marcello Mastroianni színésszel.

Anita egyszer azt mondta, hogy:

„Én voltam az, aki Fellinit híressé tette, és nem fordítva.”

A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Olaszországban forgatott. Fellini szerepeltette a Boccaccio ’70 című alkotásában, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban pedig Shirley MacLaine oldalán domborított. A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán, Fellini 1987-es önéletrajzi ihletésű Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel.

Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de mivel összeveszett a rendezővel, ebből a filmből is kivágták.