115 éve született Balogh Edgár

Balogh Edgárral a Sarlóról készített kerékpártúrás-művelődési táboros-ifjúsági klubos roadshow-nk miatt egy időben levelezésben álltam, azóta is őrzöm kedves és biztató sorait. Egy alkalommal sikerült találkoznom vele, Debrecenben, a Sarló-mozgalom jubileumi konferenciájának megnyitóján, ahol egy óriási bokrétát nyújtottam át neki a csehszlovákiai magyar klubmozgalom nevében… Ez manapság már történelem. Mindenesetre haláláig erősen kötődött Pozsonyhoz is. Pozsonyban végezte el a magyar reálgimnáziumot, majd a prágai német egyetem filozófiai karán folytatta tanulmányait. Etnográfusnak készült. Mint közülünk is sokan, éppen az ő példájuk nyomán.

Élete és munkássága dióhéjban: Első írása 1922-ben jelent meg a losonci A Mi Lapunk c. ifjúsági folyóiratban, első tanulmányát (A szűzgulyahajtás) 1927-ben az Ethnographia-Népélet közölte Budapesten.

Publicisztikai munkásságát a Prágai Magyar Hírlapban, a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok lapjában kezdte. Kezdeményezője és szervezője volt a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó Sarlós-mozgalmának. 1931-ben a kommunista mozgalomba kapcsolódva Fábry Zoltánnal szerkesztette Az Út című prágai kommunista szellemű művelődéspolitikai folyóiratot, s 1934-ben fordításában jelent meg a Barnakönyv Hitler-Németországról és a lipcsei perről című német antifasiszta mű. A csehszlovák hatóságok 1935-ben kiutasították; visszatért szülőföldjére, s előbb Kolozsvárt, majd Brassóban telepedett le.

Peéry Rezső és Pozsony Peéry Rezsőre emlékeztek 2016. június 7-én a Pozsonyi Casinóban.
Szóba került persze Szalatnai Rezső és Balogh Edgár is, hiszen erősen kötődtek Pozsonyhoz. S még élnek köztünk, akik személyes találkozások emlékeit őrzik.
A Korunk belső munkatársa s a Brassói Lapok cikkírója. Mint a MADOSZ vezetőségi tagja kezdeményezte a romániai magyar ifjúság 1937-es Vásárhelyi Találkozóját, egyik elindítója a népfront jellegű Erdélyi Enciklopédia Könyvkiadónak. Itt jelent meg 1939-ben Íratlan történelem c. cikkgyűjteménye Erdéllyel és Olténiával való ismerkedéséről s Duna-völgyi összehasonlító történelemszemléletéről.

bécsi döntések után rövid ideig Kalotaszentkirályon tanítóskodott, majd hatósági eltávolítása után Móricz Zsigmond megbízásából a Kelet Népe kolozsvári szerkesztője (1941) s a budapesti Magyar Nemzet, 1942-től a budapesti Kis Újság munkatársa. Józsa Bélával együtt állította össze a 48-as Erdély c. zsebkönyvet (Kolozsvár, 1943); 1944 elején elkészült Hármas kis tükör c. cikkgyűjteményét a Magyar Élet Kiadó a német megszállás miatt csak 1945-ben tudta megjelentetni.

Részt vett az észak-erdélyi antifasiszta ellenállási mozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után, 1944. október 18-án kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a Világosság c. napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. A Magyar Népi Szövetség (MNSZ) alelnöke (1946-ig), s mint a művelődési osztály vezetője vett részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, ill. a régiek demokratizálásában.

Az MNSZ kiadásában jelent meg „Tíz esztendő tíz cikke” alcímmel A Szudétáktól a Fekete-tengerig c. kis kötete (Kolozsvár, 1945). Az 1848-as forradalom centenáriumára Az igazi 1848 c. alatt kiadott rádióelőadásaiban Kossuth és Nicolae Bălcescu kézfogását népszerűsítette. Egyetemi tanár (1948), majd rektor (1949) a Bolyai Tudományegyetemen. 1949 őszén az MNSZ több más vezetőjével együtt a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték s csak 1956-ban rehabilitálták.

A Babeș és Bolyai Egyetemek egyesítése után a magyar irodalomtörténeti tanszéken publicisztikát adott elő. 1957-től 1971-ig az újrainduló Korunk főszerkesztő-helyettese. Újabb cikkgyűjteménye az Egyenes beszéd (1957), ezt követte irodalompolitikai jegyzeteinek kötete, a Toll és emberség (1965). Ugyanebben az évben adták ki Budapesten Hét próba (“Egy nemzedék elindul”) c. emlékiratát, ebben a Sarló történetét írta meg személyi vallomás formájában.

Az otthoni íróasztal, az egyetemi katedra és a szerkesztőség aprómunkáit tükrözte Én tintás esztergapadom c. jegyzetgyűjteménye (1967). Egy-egy kötetet szerkesztett s bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látott el Nicolae Bălcescu (1956), Benedek Elek (1957), Móricz Zsigmond (1962), Ady Endre (1967), Szentimrei Jenő (1968) és Fábry Zoltán (1973) publicisztikai munkáiból.

Tanulmányokat közölt a régi Korunk elindulásáról, fordulatáról és eszmei kiforrásáról (NyIrK, 1964, 1968, 1970, 1973; együtt kötetben Itt és most, Kolozsvár, 1976); az Erdélyi HelikonErdélyi Múzeum és Magyar Kisebbség marxista értékeléséről (Korunk 1964/12; 1965/7-8; 1969/10). Szép halál c. története (Kortárs, Bp. 1969) az antifasiszta mozgalom emlékét idézi, a Szép élet és Szép szó (Kortárs, Budapest, 1973) kisközösségek benső feszültségét, vitáit tükrözte; a három együtt Szárnyas oltár címmel jelent meg (Budapest, 1978).

Intelmek c. kötetében (1972) a fiatalság elé állított reális eszményképet. 1974-ben két gyűjteményes kötetét adták ki: Duna-völgyi párbeszéd c. alatt 1929 és 1972 közt szerzett írásaiból válogatott Budapesten Sándor László; Mesterek és kortársak c. alatt Bukarestben jelent meg irodalompolitikai tanulmányaiból és emlékezéseiből Kántor Lajos összeállítása. További kötetei: Szolgálatban : emlékirat 1935-1944 (1978); Táj és nép (Kolozsvár, 1978); Vargyasi változások (Bartha Árpád fényképfelvételeivel, 1979).

1971-ig a Korunk főszerkesztő-helyettese, illetve az 1981-től megjelenő Romániai magyar irodalmi lexikon főszerkesztője volt. Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. Fiai Balogh Ferenc építész és Balogh András színházi rendező.

 

2021. 07. 15. DH móló Szervező:  Diákhálózat. Gombaszög és a Sarló-mozgalom. Beszélgetés Balogh F. Andrással és könyvbemutató Bajcsi Ildikó és Bencz Dávid részvételével.
A körülmények sajnos nem tették lehetővé az egész előadás rögzítését, ezért csak egy részletet láthatnak az egy órás programból.

Gombaszög és a SarlóBAJCSI ILDIKÓ 1985-ben született Komáromban. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán 2012-ben szerzett történelem-magyar szakos tanári diplomát. Doktori tanulmányait az egri Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájában végezte, ahol 2019-ben PhD. tudományos fokozatot szerzett. Jelenleg a budapesti Clio Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség története, valamint a visszacsatolt Felvidék társadalmi konfliktusai 1938 és 1945 között. A kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában első önálló kötete.

Az öregcserkészek által kezdeményezett 1928. augusztusi gombaszögi táborozásán laza mozgalomként jött létre a Sarló, amelyet megalakulásakor a hasonlóan gondolkodó fiatal egyetemisták szülőföldjükért, a felvidéki magyarságért tenni akaró csoportjai alkottak. A szerveződésen belül klasszikus értelemben vett egyesületi élet nem folyt. Utólag is igazat adhatunk Krammer Jenőnek, aki szerint a sarlósok „elitcsoportként nem alkottak nagyszámú társaságot, s aktív tevékenységük néhány fiatal értelmiségi felkészültségét és lelkesedését dicsérte”. A Sarló sohasem vált tömegmozgalommá, a mozgalomban meghatározó személyek köre hozzávetőleg 15 fős csoportot jelentett.
A gombaszögi indulást követően a magyarországi népi mozgalomhoz kötődő irányvonaltól egyre inkább a baloldali szocialista ideológia irányába tájékozódtak. Ebben a soktényezős folyamatban meghatározó, ugyanakkor mégis ambivalens szerepe volt a Sarló főszervezőjének és ideológiai vezetőjének, Balogh Edgárnak.

A Sarló moGombaszög és a Sarló-mozgalomzgalom 1928. augusztusi gombaszögi megalakulását követően fokozatosan eltávolodott a népi vonaltól és baloldali-szocialista irányba tájékozódott. Ez pedig okot adott a konzervatív irányvonalú Magyarországnak egyre kritikusabb vélemény megformálására a Sarló mozgalomról. Az anyaország elutasító álláspontja 1929-ben már egyre határozottabban megnyilvánult politikai körökben is. Mindezt legkorábban a pozsonyi konzul 1929. évi decemberi jelentése bizonyítja, amely kifogásolta a mozgalom „irredenta”-ellenességét és baloldali nézeteit.

Bajcsi Ildikó

________________

Kapcsolódó:

A csehszlovákiai magyar értelmiség megszerveződése

A hivatalos Magyarország és a Sarló. Jelentések a mozgalom vezető személyiségeiről

(Visited 42 times, 4 visits today)
%d bloggers like this: