A skótok legnagyobb nemzeti költője: Robert Burns

Alexander Nasmyth:
Robert Burns, 1759-1796. PoetA 225 éve született

A 225 éve született Robert Burns költő skót paraszti családból származott, s közelebb élt a földhöz, mint bármelyik angol költőtársa. A skót iskolarendszer nagyobb demokratizmusának köszönhető, hogy már ifjúkorában jól megtanult franciául, a latinhoz is konyított, ismerte a XVIII. századi angol irodalmat, Pope, Thomson költeményeit, a prózában Addison és Steele esszéit, a regényírókat; a régebbi irodalomból Shakespeare, Milton és Dryden voltak kedvelt olvasmányai.

A közvetlen indítást költői pályájához mégis honfitársa, Robert Fergusson szolgáltatta, 1773-ban kiadott verseskötetével. Az ő példáját követve emeli Burns szűkebb hazája, Ayrshire paraszti dialektusát költői nyelvvé, felújítva a régebbi skót irodalom számos szavát, kifejezését is. Burns költői tevékenysége kettős arculatú: egyrészt az új kor dalnoka, öntudatlanul is Cowper és Blake fegyvertársa a költészet megújításáért vívott harcban; másrészt a késő középkori költők, Henryson és Dunbar utóda, legszebb virága a skót költészet sok száz éves fejlődésének.

Apja halála után, 1784-ben Mossgielbe költözik öccsével, együtt dolgoznak a bérelt farmon, de a sanyarú élet arra az elhatározásra készteti, hogy kivándorol Jamaicába. Hogy az útiköltséget előteremtse, 1786-ban megjelenteti első verseskötetét (Poems Chiefly in the Scottish Dialect — Költemények jórészt skót tájszólásban).

A skót kisváros, Kilmarnock nyomdája ezzel bevonul az irodalomtörténetbe: az igénytelen kötet egy nagy költő legjobb komikus és szatirikus verseit tartalmazza, skót tájszólásban, néhány dallal együtt; az angol nyelven írt versek, most is, később is, kevésbé jelentősek.

Burns költői ereje ebben az első kötetben a legbámulatosabb. Mint a görög istennő, látszólag ő is váratlanul, teljes fegyverzetben lép elő, noha felbukkanását századok készítették elő, és a társadalmi erők forrongása tette időszerűvé.

A „Kilmarnock edition” nem tartalmazza Burns valamennyi addig elkészült versét. Nyilván nem akarta megbotránkoztatni a skót főváros széplelkű, puritán hajlamú irodalmi közönségét, ezért hagyott ki olyan merőben újszerű, merész remekműveket, mint A vidám koldusok, a Szentes Willie imája, A kocadoktor és A halál.

A kötet nagy sikert aratott, egész Edinburgh ünnepelte a vonzó megjelenésű fiatal költőt; verseit a következő évben újra kiadták. Burns most Dumfriesshire-ben telepszik le, de farmjából nem tud megélni, pénzügyőr lesz (lásd Az ördög elvitte a fináncot című versét), s a francia forradalom iránti rokonszenve majdnem állásába kerül.

Költészetének tárgyköre rendkívül széles, az életnek szinte minden oldalát felöleli; itt csak a legjellemzőbbeket ragadjuk ki. Politikai verseiben sajátos módon vegyül a forradalmi és a hazafias érzés, a jakobinus és a jakobita téma. Mint Blake, ő is az amerikai és a francia forradalomban látja a jövő ígéretét, a fejlődés zálogát (Óda Washington születésnapjára; A szabadság fája). A tömegek legmélyebb törekvéseit, a francia forradalom hármas eszményét fejezi ki dacos, kihívó hangú verse, az Azért is, azért is:

S fohászom most oly kort idéz
— mert eljön majd, azért is —
melyben a földön érdem, ész
diadalt ül, azért is.
Azért is, azért is,
jön az a kor, azért is,
midőn testvér lesz mindenütt
az ember, csak azért is!

Jékely Zoltán fordítása

MARY MORISON

Ó Mary, tárd ki ablakod,
eljött a perc, a várva-várt!
Ki téged egyszer láthatott,
fösvény aranyra mit sem ád.
Vihar szelét, dühét, fagyát
kiállom én, akármi zord,
csak elnyerhetném őt magát,
a drága Mary Morisont.

Ragyoghatott a bálterem,
szökellhetett a tánc minap,
én rád gondoltam szüntelen,
el-eltűnődve, mint a vak.
Mert volt ott büszke, álmatag,
meg szép is, meg kell vallanom,
de egy leány se mint te vagy,
oly édes, Mary Morison.

Ó Mary, szánd meg hívedet,
halálba menne kedvedért,
egyetlen bűne, hogy szeret,
ne vesd meg őt e vétkeért.
A zaklatott kebel sebét
csitítsa gyengéd szánalom:
az nem lehet, hogy mint a jég,
a szíved, Mary Morison.

Szabó Lőrinc fordítása

 

 

 

 

VOLT EGY LEGÉNY

Volt egy legény, ki Kyle-ban élt,
de elbeszéljem, hogy miképp
s mikor született? Semmiképp
nem méltó rá Robin!
Robin kóbor suhanc volt,
lármás, kóbor legény,
Robin kóbor suhanc volt,
lármás, kóbor Robin.
Györgynek egy éve hátra volt,
huszonöt nap telt el, s a zord
januári szél rásipolt
ajándékul Robinra.
A néne nézte tenyerét.
„Ha megéritek – így beszélt –,
nem lesz bolond ez a derék
fiú… legyen Robin.
Majd éri balsors, épp elég,
de nem rendíti meg szivét,
tisztességet fog hozni még
egykor reánk Robin.
De abban holtbiztos vagyok,
minden vonal mutatja, hogy
minket mindig szeretni fog –
szeretlek hát, Robin.
Bizony, jó pár lány – szent egek! –
liheg majd, úgy lefekteted,
de lenne még hibád nem egy:
áldásom rád, Robin!”
Robin kóbor suhanc volt,
lármás, kóbor legény,
Robin kóbor suhanc volt,
lármás, kóbor Robin.

Lator László fordítása

Múzeuma

(Visited 45 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: