„Csupa gyönyörűség ez a hibátlan mestermunka, amelyen sem hézagot, sem foltot nem találni. Nem pontosan az élet, mert annál sokkal színesebb, olyan, amilyen csak mese tud lenni. Tehát ő, aki a hercegi háznál a két fiút tanítja, a férfi, aki alárendelt állásban lehajtja fejét, de a lelkét magasan hordja. Tudós is egy kicsit és költő is, aki mellében egy hangtalan dalt dalol a reménytelenség boldog boldogtalanságáról.
Az elérhetetlen – a hercegkisasszony, aki, hogy a fenséggel észrevétesse magát, rámosolyog valakire, aki a közelben férfi, s mert legközelebb van, a nevelőre. A tanártól egy éjszakára meggyúl a tűzzel játszó herceglány is: a hattyú, aki kijött az ezüstös tóból a szárazföldre. De csak a partra, ameddig az éjszaka kalandja ér… Íme, mese a hattyúról, akinek a szárazon elvész a varázsa, és kiderül rokonsága a libával. Élet, és mégis mese.”
Losonczy Zoltán, Nyugat, 1921/2.
Író:
Molnár Ferenc
Rendező:
Szinetár Miklós
Díszlet:
Balla Ildikó
Jelmez:
Balla Ildikó
Dramaturg:
Lőkös Ildikó
Ügyelő:
Kollár Lajos
Súgó:
Farkas Erzsébet
Szereplők:
Bánsági Ildikó – Beatrix (özvegy hercegné)
Eperjes Károly – Jácint (Beatrix bátyja)
Takács Katalin – Mária Dominika hercegnő
Nemes Wanda – Alexandra (Beatrix lánya)
Száraz Dénes – Ági Miklós
Almási Sándor – Albert herceg (trónörökös)
Sztárek Andrea – Symphorosa (Beatrix húga)
Papp Zoltán – Wunderlich ezredes
Vass György – Caesar (udvarmester)
Mendler András és Somhegyi György – Arzén és György (Beatrix fiai)
Dávid Áron – Alfréd (inas)
Szilágyi Zsanett – Komorna
Forrás: PARISIANA – ÚJ SZÍNHÁZ EMLÉKOLDAL || PARISIANA – NEW THEATRE MEMORIAL PAGE; a „régi” ÚJ SZÍNHÁZ emlékoldala archív előadás videókkal és sok-sok fényképpel.