Farsangtemetés Torockón és Alsósófalván

A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg.

A farsangi szokások térségünkben nagy evésekkel, ivásokkal jártak – a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Régen a farsang volt a lakodalmak legfőbb időszaka. A tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok, külön a gyerekeknek, az asszonyoknak; a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka is volt.

Farsang utolsó szombatján Torockón régi hagyományok szerint eltemették a farsangot, Farsang Dömét. A farsangi menet előtt és után a betyárok csattogtatták karikásukat. A menet élén haladt a pap, a kántor és a harmonikás. Őket követték a torockói népviseletbe öltözött fiúk, a magyar fiú és magyar leány, a mennyasszony és a vőlegény, az úrfi és az úrilány.

Farsang Döme koporsója csacsi húzta szekéren gurult, siratóasszonyok kísérték, farönköt vonszolva. A menet végét a részeg pár zárta. Közben szétszóródva a nézők között járkáltak a pénzgyűjtő zsidók, a kéregető cigánynék, a bohócok és az ördögök.

A bohócok, akit értek, pirossal, rúzzsal, az ördögök pedig feketével, korommal, cipőboksszal megjelöltek az arcán. Így mire a menet visszaért az itatóhoz, már igencsak piros és fekete volt az óvatlan nézelődők arca. Itt a pap elmondta a falu életéről a kocsmában megírt, rigmusokba szedett ironikus búcsúztató beszédét, melynek vége:

„Itt nyugszik Farsang Döme, megütötte 2009 menyköve”, s az itatóban botokkal összetörték a koporsót.

A jelmezesek valamennyien fiúk voltak, így a mennyasszony, a siratóasszonyok és valamennyi leánynak öltözött felvonuló is.

A temetés után a főtéren felcsendülő első dal: Takáts Tamás: Pocsolyába léptem. Horváth Ferenc videója (2010)

 

https://youtu.be/EbGx8OjOABI

A 2013-as évi alsósófalvi farsangtemetésről készült rövid összeállítás. A Sóvidék Televízió felvétele.

Operatőr: Elekes Csaba, Fülöp Edmund. Vágó: Ábrahám Szilárd. Riporter: Ungvári Borbála. Narrátor: Átyin Andrea Kata. Szerkesztő: Ábrahám Szilárd. Producer: Kupás János.

További hasonló témájú videók