ÉLŐ: A Perseverance rover megérkezik a Marsra

A Perseverance (magyarul: Kitartás, becenevén Percy) marsautó, amelyet a NASA Jet Propulsion Laboratory-ja fejlesztett ki a Mars felszínének tanulmányozására. 2020. július 30-án indították egy Atlas V hordozórakétával. Az űrszonda magyar idő szerint este 21:55-kor kísérli meg a Perseverance a leszállást a Vörös Bolygón. A küldetés elsődleges, legfontosabb célja az élet nyomainak vizsgálata a Marson.

2018 novemberében a Jezero krátert választották leszállási helynek. A kiválasztás fontos szempontja volt, hogy itt feltehetően üledékes kőzetek találhatók, amelyek vizsgálatával kimutatható, hogy valamikor volt-e élet a Marson. Mivel a szondát kép és hangrögzítő berendezésekkel is alaposan felszerelték, a NASA JPL élő közvetítésben készül mutatni a leszállás folyamatát.

A Föld és Mars közötti távolság miatt a rádiójelek 11 perc és 22 másodperc csúszással érnek hozzánk, amit az alábbi táblázatba már beleszámoltunk. Minden időpont magyar idő szerint van feltüntetve:

  • 21:38 – Cruise stage (szervizmodul) leválása
  • 21:39 – Forgás stabilizálás (a szonda forgásának megállítása)
  • 21:40 – Egyensúlyi nehezékek leválása
  • 21:48 – Légkörbe lépés
  • 21:49 – Manőverezés a hidegfúvókákkal
  • 21:49 – A hőpajzs maximum hőterhelése
  • 21:50 – A szonda megfelelő irányba való állítása
  • 21:52 – Ereszkedés a megfelelő pályán
  • 21:52 – Ejtőernyő kioldás
  • 21:52:39 – Hőpajzs leválása
  • 21:53 – Navigáció megkezdezése a domborzati viszonyok alapján
  • 21:54 – Alsó védőburkolat „back shell” leválás
  • 21:54:45 – Hajtóműves irányított ereszkedés a Skycrane-nel
  • 21:54:48 – Rover leválása a Skycrane-ről tartókábelek segítségével
  • 21:55 – A rover landolása, tartókábel kioldása

Amennyiben a kommunikáció rendben zajlik, akkor a NASA tervei szerint “élőképen” is láthatjuk és hallhatjuk a leszállást. A közvetlen kommunikáció nagyját a Mars körül keringő szonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) végzi majd, ami a Deep Space Network-ön (DSN) keresztül küldi vissza a jeleket a Földre. A DSN-hálózat spanyolországi (Sevilla) és kaliforniai (Goldstone) rádióantennái támogatják majd a küldetést. Fontos megjegyezni, hogy a földetérés előtt kb. 1 perccel mindenképpen megszakad az “élő” kép, ugyanis a leszállási időpontjában a Jezero-kráter nem a Föld felé néz majd.

Magyar kísérőszöveggel a fenti videón elérhető a leszállás közvetítése, az eredeti NASA videó pedig itt, alább látható:


Svábhegyi Csillagvizsgáló élő adás: Perseverance landolás – Marsra megyünk!


A Perseverance rover

A Perseverance rover tervezésébe besegített a Curiosity mérnök csapata, mivel a hasonló funkciók miatt a két rover eléggé hasonlít egymásra. A Perseverance kerekeit robusztusabbra tervezték, a Curiosity tapasztalatai alapján, aminek kerekei sérüléseket szenvedtek. A kerekek vastagabbak és átmérőjük nagyobb (52,5 cm – ami a Curiosity esetében 50 cm volt), szélességük kisebb, anyaguk dur-alumínium. A kerekeken „stopli” van a jobb tapadás érdekében. Küllői részben titánból vannak.

A marsjárón utazik 10,9 millió ember neve is három mikrochipen, akik jelentkeztek a NASA által meghirdetett felhívásra. A rover megépítésére és indítására 2,4 milliárd dollárt költött a NASA, míg a tervezett 687 napos (1 marsi év) elsődleges küldetés hosszának az üzemeltetési költsége kb. 300 millió dollár.

A Perseverance 1025 kilogramm súlyú, azonban a Marson ez a kisebb gravitáció miatt csak 393 kg. A rover robotkarja 45 kilogrammot nyom. Az űreszköz hossza 3 m, szélessége 2,7 m, magassága pedig 2,2 méter. 7 különböző tudományos eszköz található a roveren, ezek összesen 59 kg súlyúak.

A rover rendelkezik egy 2,1 méter hosszú, öt ponton hajló robotkarral. Ez egy toronyhoz van erősítve, és a marsi talajról származó geológiai minták begyűjtésére szolgál.

RTG generátor
RTG generátor

A rover számára egy 45 kg tömegű RTG generátor biztosítja a villamos teljesítményt, ami 4,8 kg plutónium-oxidot visz magával, amely a tervek szerint 110 watt elektromos teljesítményt tud leadni (ez egy év alatt pár százalékkal csökken).

Két lítiumion-akkumulátor is tartozik a berendezéshez, amelyeket a generátor tölt, ezek az egyszerre jelentkező csúcs-energiaigények kielégítésére szolgálnak. Az RTG tervezett működési élettartama 14 év. Azért esett RTG-re a választás, mert a napelemek kevésbé kiszámíthatóan működnek: éjszaka nem termelnek áramot, működésüket visszaveti egy-egy homokvihar (ami a Marson esetleg hónapokig is eltart), továbbá télen kevesebb energiát adnak le.

A számítógép

A rover BAE RAD750 sugárzástűrő egykártyás számítógépet visz a fedélzetén. Ez 128 megabájt DRAM-ot tartalmaz, a processzor sebessége 133 MHz. A repülést irányító szoftver 4 gigabájt nem-felejtő NAND memóriát használ, ez egy külön áramköri lapon helyezkedik el.

Az Ingenuity-nek nevezett „Mars helikopter”

A Mars 2020 küldetés része egy Ingenuity-nek nevezett „Mars helikopter” kísérlet. A helikopter lényegében egy drón, amelyet saját napelem lát el árammal. Össztömege mindössze 1,8 kg. Feladata a stabil repülés megvalósíthatóságának vizsgálata. Tudományos műszereket nem visz magával, mindössze kamerákat, amikkel jó esetben fel tudja deríteni a rover tervezett haladási útvonalát. Működését 30 naposra tervezték.

Kamerák és mikrofonok

Hát igen, ezekkel nem spóroltak és a tervek szerint előszőr láthatjuk egy marsi leszállást “élőben”.

A Percy-n összesen 23 (!) kamera és 2 mikrofon található. A roveren található kamerákat három csoportba helyezhetjük:

  • Leszállást rögzítő kamerák (Descent Imaging Cameras)
  • Tudományos célokat szolgáló kamerák (Science Cameras)
  • Mérnöki célokat szolgáló kamerák (Engineering Cameras)

Leszállást rögzítő kamera fontosságára a Curiosity marsjáró landolásakor jöttek rá, ugyanis rengeteg fontos információt szolgáltott a MARDI camera felvétele. Összesen négy darab leszállási kamerát helyeztek el: egy az aeroshellben fogja a rovert “figyelni”, egy az ejtőernyő nyitását fogja rögzíteni, egy a rover alján lesz ami a leszállást fogja végig felvenni, és egy a rover tetején ami az aeroshell leválását fogja követni. A talajt figyelő kamerák segítségével a mérnököknek egyszerűbb dolguk lesz az első utak megtervezésében, illetve a rover pontos helyzetének megállapításában.

Mérnöki kamerából három típusú kapott helyett a Perseverance-en. Ezeknek a célja a rover állapotának vizuális felmérése, illetve a marsjátó útja során fellépő veszélyek észrevétele.

Nevek szerint a kamerák típusai: Hazard Avoidance Cameras (Veszélyt Elhárító Kamerák), Navigation Cameras (Navigációs Kamerák), és a CacheCam (mintavételi tartályokba néző kamera, a mintákat ellenőrzi lezárás előtt). A továbbfejlesztett navigációs kamerák segítenek a földi irányítóknak a rover pontosabb irányításában, illetve a robotkar és egyéb mozgó eszközök pontosabb manővereket tudnak majd végrehajtani. A sokkal szélesebb látómezejű kameráknak köszönhetően jobb képeket fogunk kapni majd a Percy állapotáról. A mérnöki kamerák felbontása 20 megapixel. A HazCam-ből 6 darab helyezkedik el a Percy-n. Ezek nagyobb sziklák, homokdűnék, veszélyes mélyedések észrevételére szolgálnak. Útja során rendszeresen meg fog állni a rover és 3D képeket fog készíteni a környékről, s ezután a földi irányítás elérése nékül is tud magának útvonalat tervezni.

A rover számára egy 45 kg tömegű RTG generátor biztosítja a villamos teljesítményt

 

A marsot érés szimulációja

(Visited 104 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: