2020 legnagyobb változócsillagászati durranásai

Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel.

Az előadás rögzített élő közvetítés, vagyis az elejét forgassák előre!

Előadásában visszatekint a 2020-as év legnagyobb hatású változócsillagászati felfedezéseire, felismeréseire.

A Betelgeuse ugyan nem robbant fel, de attól még történtek izgalmas dolgok odafent.

Betelgeuse
Betelgeuse

A változócsillagok (röviden változók) olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak. Lehetséges ugyanis, hogy egy csillag luminozitása állandó, csupán a spektrális jellemzői (egyes színképvonalak erőssége, előfordulása) változnak és ez árulkodik bizonyos fizikai állapotok megváltozásáról. A fedési kettőscsillagokat is változóknak tekintjük, annak ellenére, hogy esetükben nem belső fizikai változás, hanem a kísérőcsillaguk által történő fedés okozza a fényességváltozást. Ugyancsak ide soroljuk a forgó változócsillagokat, amiknél a fényességváltozást csillagfoltok, mágneses mező vagy ellipszoidális változások okozzák.

A legtöbb csillagnak azonban állandó a fényessége. Legjobb példa erre Napunk, amely relatíve kicsi fényességváltozásokat mutat, ennek értéke durván 0,1%, ami a 11 éves naptevékenységi ciklusnak tudható be.

(Visited 45 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: