A magyar filmtörténet legmeghittebb pillanatai

Az én XX. századom címú film egy kockájaA szenteste nem csupán családi esemény, hanem jó alkalom a forgatókönyvíróknak arra, hogy a legfontosabb drámai helyzetekre világítsanak rá egy film történetében.

Van erre példa bőségesen, noha kifejezetten karácsonyi témájú film eddig nemigen készült Magyarországon. Ennek ellenére nem is gondolnánk, mennyi film írója csempészte be történetébe a karácsonyestét, drámában és vígjátékban egyaránt. Igaz, hogy ez utóbbira nem nagyon van példa, mégis vannak olyan pillanatai a magyar filmtörténetnek, ahol épp karácsonyeste zajlanak le mulatságos jelenetek.

Íme, színészóriásaink és óriás-filmalkotásaink, tematikus és kronologikus sorrendben, a Filmarchívum karácsonyi ajándéknak szánt NAGYFILM-válogatásában.

A megfagyott gyermek (1921)

 

 

A magyar filmtörténet legkorábbról ránk maradt karácsonyi jelenete, A megfagyott gyermek című 1921-es némafilmben. Már a címe is elárulja, hogy pesszimista történetről van szó, amely a gazdasági depresszió kirobbanásának pillanatában készült. Hősei egy széthulló család tagjai, az apa végül nem is Pesten, hanem Amerikában találja meg boldogulásának lehetőségét, míg az itthon maradottak megaláztatásban és nyomorban tengődnek. A szenteste játszódó jelenet vézna karácsonyfája mindezt jó előre sejteti is. Nem mellékes filmtörténeti adalék, hogy az apát Inke László édesapja, Inke Rezső, a kislányt pedig a rendező nevelt lánya, a későbbi Szepes Mária írónő játssza. 

Semmelweis (1952)

 

 

A biedermeier-korban játszódik Semmelweis Ignác szomorú története, amely jó alkalom volt az ötvenes évek elején, az életrajzi film készítése idején arra, hogy a haladó szellemiséget szembe állítsa a főúri világ maradi életfelfogásával. A forgatókönyvíró szemlátomást élt is ezzel a lehetőséggel. A történet didaktikus elemeit azonban szerencsére elnyomja a sok remek színész játéka, akik miatt alkalomadtán feltétlenül érdemes megnézni az egész filmet is.

Szakadék (1956)

 

 

A harmincas években, Orosházán játszódik Ranódy László Szakadék című drámája, amelynek főszereplője egy népiskolai tanító. Az 1956-os film méltatlanul elfeledett alkotás, pedig az egyik leghitelesebb dokumentuma az akkori Magyarország falusi életének. Írója a parasztpárti politikus, Darvas József volt, aki maga is hasonló környezetben töltötte gyermekévei karácsonyát. A forgatás idején épp népművelési miniszter volt, majd a forradalmat szerencsésen túlélve (kis híján agyonverték a nyílt utcán) a következő évtől a filmgyár igazgatója lett.

Egy asszony visszanéz (1942)

 

 

Radványi Géza 1942-ben bemutatott Egy asszony visszanéz című filmjében különösen fontos drámai szerep jut a karácsony estének.  A színésznő feleség épp akkor hagyja el családját új szerelme miatt, így az öregedő férjre hárul a feladat, hogy a hatásosan rendezett jelenetben kislányuknak elmagyarázza, miért csak ketten ünnepelnek szenteste.

Nemes Rózsa (1943)

 

 

Az 1943-as Nemes Rózsa kétségkívül legviccesebb jelenete a karácsonyeste, melynek szereplői karót nyelt arisztokraták. A valóságban is télvíz idején forgatott történet Zénó bácsiját a német és magyar színpadon is jól ismert komikus, Halmay Tibor alakította, aki pontosan egy évvel később, 1944 végén máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Egyesek szerint a fronton esett el, mások úgy tudják, hogy éhen halt Budapest ostromának napjaiban.

Budapesti tavasz (1955)

 

 

Az 1944-es háborús karácsony több filmben és irodalmi alkotásban is megjelenik. Aki átélte, nyilván örök emlék marad számára, aki pedig nem, az olyan filmekből ismerheti meg, mint amilyen az 1955-ös Budapesti tavasz. A felszabadulás tizedik évfordulójára több film is készült, mégis a Máriássy Félix rendezte alkotás a legsikerültebb. Az ostrom napjaiban egy elhagyott belvárosi lakásban találkozik össze karácsony estéjén két szökött katona, egy, a nyilasok elől bujkáló lány és egy idős házaspár.

Bizalom (1980)

 

 

A Bizalom nyomasztó története is a főváros ostromnapjaiban játszódik. Szabó István remekművében a szereplők mondatai és mozdulatai is át vannak itatva az akkori idők bizonytalanságával és feszültségével, aminek jó példája a karácsonyesti jelenet is. A karácsonyfa közelképei, a szegényes és rögtönzött díszek, a cukor nélküli szaloncukor és az utolsó mondat, miszerint „Az ember sosem tudja, hogy melyik az utolsó karácsonya” hűen tükrözik az akkori napok teljes reményvesztettségét.

Janika (1949)

 

 

A háború utáni első filmes karácsony az 1949-es Janikában. Az egyre demagógabbá és sematikusabbá váló filmekhez képest itt még minden látszólag békebeli, igaz a főszereplő rendszeresen vág világnézeti szemrehányásokat Amerikából hazatért egykori vőlegénye fejéhez. A karácsonyi jelentben azonban mégis jól látszik, hogy kezd felbomlani a szenteste intimitása és lassanként társadalmi „fenyőünneppé” válik majd, elveszítve a fő üzenetét.

Gázolás (1955)

 

 

Gertler Viktor Gázolás című krimije már a sztálinista sematizmus utáni korszakban készült, amikor még elítélően ugyan, de egyre őszintébben lehetett beszélni a különböző társadalmi osztályok együttélésének problémáiról is. Az igazságot képviselő törvényszéki bíró szemszögéből látjuk a régi világból itt maradt reakciós családot; azokat a „hanyatló” figurákat, akiknek túlrajzolt karikatúráival tele volt annak idején a Lúdas Matyi.

Reménykedők (1971)

 

 

Rényi Tamás Reménykedők című 1971-es szatírája ügyeskedő férfiakról szól, akik a lakáshoz való jutás reményében egy lebontásra ítélt óbudai házban élő egyedülálló nőket vesznek célkeresztbe. Amikor kiderül, hogy a roskadozó házat csak évek múltán fogják lebontani, kapnak a véletlenül kigyulladó karácsonyfa adta alkalmon és hagyják leégni az egész házat.

Az én XX. századom (1989)

 

 

Enyedi Ildikó 1989-es cannes-i díjas filmje, Az én XX. századom karácsonyi jelenete a magyar filmtörténet emlékezetes és sokat idézett pillanata. A főszereplő testvárpár, Dóra és Lili szétválásának pillanata történik ezen az estén, s mint a film szinte valamennyi képsorán, itt is megjelennek a mitológiai vagy bibliai történetekre való utalások, amelyről alapvetően az egész karácsonyi ünnepkör is szól.

Forrás: 

 
(Visited 13 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: