XXIV. TOMPA MIHÁLY VERSENY – Gyenes Orsolya, Rozsnyó

Kányádi Sándor: Fekete-piros. Gyenes Orsolya (Rozsnyói Református Egyházközség AI-ja) bronzsávos helyezést ért el a Tompa Mihály Országos Verseny döntőjében a III. verskategóriában. 

(A vers azoknak a széki cselédlányoknak állít emléket, akik cselédként Kolozsvárott a magyar szó és ének tiltása ellenére, szabadnapjukon összegyűltek, és némán táncoltak együtt minden tiltás ellenére, a hatalommal dacolva, így őrizve kultúrájukat, identitásukat.
„..megtisztító-eszméltető balladisztikus katarzisban, misztériumban részesítenek azok a mezőségi, fekete és piros színű népviseletbe öltözött széki cselédlányok is, akik az ősi népkultúra, a néptánc, a rituális szokásrendszer fenséges folyamatosságát biztosítják – szülőfalujuktól elszakadva, zene és énekszó nélkül, a nagyváros (Kolozsvár) betonjárdáján is táncra perdülve (Fekete-piros). A mégis-kitartás, a csendes helytállás, a rendületlen identitásőrzés hétköznapi apoteózisát igazolják ezek a magatartásformák, élet és halál, gyász és szerelem, »Koporsó és Megváltó-jászol« összeérő végletei között – az egyre könyörtelenebbül ember- és magyarellenes közegben, a hetvenes–nyolcvanas évek fojtogató és az elviselhetetlenségig, tűrhetetlenségig fajuló romániai nacionálkommunista diktatúrájában.” (Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője)

Egy lehetséges értelmezési mód
https://www.youtube.com/watch?v=aGVMWKb8VG8

A szöveg lánykarikázók ritmusára íródott, ezért mondása során javasolt betartani a tánc és az idézett népdalok ritmusát is ahhoz, hogy a vers dinamikája és mondandója töretlenül érvényesüljön.
Haraszti Mária)