Korda Sándor (Sir Alexander Korda) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstúdió alapítója.
Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij a grúziai Bagdadiban született 1893. július 19-én egy ott letelepedett orosz erdész fiaként. Tanulmányait a kutaiszi gimnáziumban kezdte, a család apja halála után Moszkvába költözött.
Auguste és Louis Lumiére 125 éve (1894-ben) szabadalmaztatta a kinematográfot. A találmány forradalmasította a mozgófényképezés megteremtésére irányuló kísérleteket.
Művészcsaládban született, művészi-értelmiségi otthonból indult Borisz Paszternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író. Az apa a maga idejében ismert festő, festészetet oktató főiskolai tanár.
Jean Cocteau francia író, filmrendező, zeneszerző és grafikus legismertebb munkái az Orfeusz, A szép és a szörnyeteg, illetve a Vásott kölykök című filmjei, illetve legutóbbi regényváltozata.
Kassák Lajos 1887. március 21-én született Érsekújváron. Apja, Kassák István gyógyszertári laboráns, anyja, Istenes Erzsébet mosónő volt. A gimnáziumból kimaradva lakatosinasnak adták, szakmát szerezve
Raffaele Attilio Amedeo Schipa olasz énekes, a XX. század egyik legnagyobb lírai tenorja 1888. december 27-én született a dél-itáliai Lecce városában, szegény olaszországi albán szülők gyermekeként.
„A jövő nemzedékek akár húsz percbe sűríthetik egy teljes élet hangos képét: öt perc a gyermeki gügyögésből, öt perc az ifjú diadalokból, öt perc a férfi elmélkedéseiből és öt perc a halálos ágyon elsuttogott szavakból” – így mutatta be a gramofont Émile Berliner
San Francisco, 1889. november 23. – Ezen a napon állítják szolgálatba a világ első zenegépét a Palais Royale Saloon nevű szórakozóhelyen. A zene értékét már az első zenegépek esetében lefektették, hiszen kezdettől fogva pénzérmével működtek.
Kodály Zoltán 1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított. 1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé.
Otto Klemperer (1885–1973) német karmester és zeneszerzőt a XX. század egyik legnagyobb karmesterének tartják. Három évig (1947–1950) a budapesti Operaház karmestere volt. Az akkor éppen Németországhoz tartozó ma lengyel Boroszlóban született, Zürichben halt meg, noha valódi köze egyik országhoz sem volt.