125 éves a kinematográf

Az 1890-es évek elején kezdtek érdeklődni a mozgókép iránt. Kis, hordozható kamerát terveztek, amely felvevőként és vetítőként is megállta a helyét. A szerkezet 35 mm-es filmet használt, és a varrógépekben alkalmazott „karmos” továbbító rendszerrel működött, amely képes volt megállítani minden egyes filmkockát egy-egy pillanatra a vetítőablak előtt. A kamera összekapcsolható volt a laterna magicával, így máris készen állt a filmvetítő. Működési sebessége másodpercenként 16 képkocka volt, és az elkövetkező huszonöt évben ez maradt a nemzetközileg elfogadott szabvány. Ezzel megszületett a kinematográf, vagyis a mozi.

Új találmányukkal 1895. március 19-én délben forgatták első filmjüket saját üzemük előtt. A munkaidő vége (La Sortie de l’usine Lumière à Lyon, 1895) című 46 másodperces alkotáson a Saint-Victor úti üzemből távozó munkások láthatók. Mielőtt az első nyilvános vetítésre sor került volna, óriási érdeklődéstől övezve több zártkörű rendezvényen is bemutatták a kinetográfot tudósoknak és üzletembereknek. Az első, nagyközönség számára rendezett vetítésre 1895. december 28-án került sor a párizsi Grand Café indiai termében. A belépési díj egy frank volt, s a vendégek tíz filmből álló, huszonöt perces műsort láthattak. Néhány hét elteltével a napi vetítések száma elérte a húszat.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Lumière fivérek újabb filmeket készítettek, melyek témáját a mindennapi életből merítették, és már nemcsak Párizsban szerveztek vetítéseket, hanem távolabbi helyekre is elküldték képviselőiket. Néhány cím a világ első mozisikereiből: 

• A megöntözött öntöző (L’Arroseur arrosé, 1895), 
• A kisbaba reggelije (Le Repas de bébé, 1895), 
• Kikötőből távozó bárka (Barque sortant du port, 1896), 
• A fal lerombolása (Démolition d’un mur, 1896), 
• A vonat érkezése (L’Arrivée d’un train à La Ciotat, 1896).

Ez utóbbi, talán legismertebb felvételükön a kamera felé gördülő impozáns vonatszerelvény fejvesztett menekülésre késztette a közönséget a korabeli leírások szerint. Emlékezzünk vissza, volt már hasonlóra példa a fantazmagóriák vetítésekor, amikor a vászonhoz közelített vetítő váltotta ki ugyanezt a hatást a rémképek méretének növelésével. Mielőtt mindezeken elnézően mosolyognánk, jusson eszünkbe, hogyan húzzuk be riadtan a nyakunkat a multiplex mozikban egy térhatású film vetítésén, amikor a vászon irányából előre kitervelt szándékkal és nagy sebességgel felénk repül egy tárgy. Láthatjuk tehát, hogy minden új technika megjelenésekor a közönségnek meg kell tanulnia látni és értelmezni azt.

A mozi megjelenésének híre futótűzként terjedt a világban, bár első megnyilvánulásai nem sokban különböztek a hajdani vásári látványosságoktól. A Lumière fivérek, jó érzékű üzletemberekként, nem elégedtek meg ennyivel, hanem tovább tökéletesítették berendezéseiket, amelyekkel újabb és újabb, most már előre megrendezett jeleneteket is forgattak. Ám egy idő után a versenytársak túlszárnyalták a francia testvérpárt, akik tíz év alatt forradalmi újítókból régimódiakká váltak, így 1905-ben be is szüntették a mozgóképgyártást, és visszatértek a fotográfiához. Mindez semmit nem von le érdemeikből, hiszen segítségükkel új műfaj indult útjára, amely nem fulladt ki a technikai kuriózum szintjén, hanem egy folyamatosan megújulni képes művészeti ággá nőtte ki magát.

Ezzel egy időben Franciaországon kívül is történtek mozgóképes vonatkozású események. Angliában például R. W. Paul és Birt Acres készített ugyancsak Marey korábbi szerkezete alapján felvevőkamerát, amelyhez vetítőberendezést is kifejlesztettek, ám nem tudták kellőképpen kiaknázni a találmányukban rejlő lehetőségeket, és Lumière-ék Londonba érkező vetítéssorozatának sikerei elhomályosították az angol kezdeményezést. Ennek ellenére Paul nagyban hozzájárult a filmipar terjedéséhez azzal, hogy Nagy-Britannia-szerte és külföldön is árulta kameráit, lehetőséget biztosítva ezáltal az érdeklődőknek, hogy kipróbálhassák magukat az új műfajban. Így jutott felvevőgéphez például a korai korszak legfontosabb rendezője, Georges Méliès is.

Forrás: M Tóth Éva-Kiss Melinda: Animációs mozgóképtörténet I. (2014), Typotex Kiadó

Videó:  Lumière fivérek: A vonat érkezése (L’Arrivée d’un train à La Ciotat, 1896)