„Vonszolnak piros delfinek” • Kormos István 100

100 éve született Kormos István (1923–1977) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő, a Vackor-mesék szülőatyja.

20 évesen kezdett verset írni. A háború után dolgozott a Püski Kiadónál. 1949–1950 között a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja, majd 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963–1965 között Párizsban élt, a Seuil és Gallimard kiadóknak lektorált.

Első könyve, Az égigérő fa (1946) verses meséket tartalmazott, első verseskönyve, a Dülöngélünk 1947-ben jelent meg. Ezután hosszú éveken keresztül csak verses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként van jelen az irodalomban, hallgatása mögött politikai és magánéleti okok is meghúzódnak. 1971-ben tért vissza költőként: a Szegény Yorick kötettel. A kevésszavú költőnek még egy könyve készült el: az N. N. bolyongásai (1975). Versei a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban jelentek meg.

Fenti videó: Az Újbudai Televízió műsora

„Én ebbe a versbe többször majdnem belehaltam, úgyhogy elfogult vagyok. Előre is bocsánatot kérve a magyar nyelven valaha írt legerősebb szerelmes versek egyikének gondolom.” (Keresztury Tibor)

 

vonszolnak piros delfinek koromtengeren éjszaka
partra kicsapnak az a part szívem leomlott partfala
álmaim-rakta házadig onnan vakon is elmegyek
de kapud nyitott-kés-kapu ablakon küldő fényjelek
s kezek kezek kezek kezek küldő kezek taszítanak
hangtalan hang eresszelek hangtalan hang elhagyjalak
gyerekkorodba nem hagyod magadat visszarántani
vergődnek csak homlokodon kérlelő szavam szárnyai
szemed nem-lehet-fényei elmondják ami mondhatatlan
hogy nem leszel hogy nem leszek kerékbetört nevetés csattan
jövőnk a halvaszületett koromtengereken libeg
felfalják piros lovaim kik vonszoltak a delfinek
egy árva kutyaugatás nem engem szólít nevemen
fenn salétromos menny ragyog hűvösen lehajtom fejem
cella-magány jön hallgatok ki voltam istenek fia
alámerül Atlantiszom Párizs Marlotte Normandia

Gyerekeknek és örök gyerekeknek:

Kormos István meséjét bábszínpadra alkalmazta, az előadást rendezte: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas • Tervező: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas• Zeneszerző: Rab Viki • Színpadi mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas

Szereposztás:

Mörrenmorcogi Micó: Ujvári Janka Jászai Mari-díjas
Bilkeygorzó; VI. Lajos, farkaskutya: Szúkenyik Tamás
Állatbarát lakó; I. Lajos, komondor; IX. Lajos, pincsi; Háj-Iháj-Miháj: Rab Viki
Macskaszőr-allergiás lakó; V. Lajos, dakszli; III. Lajos, foxi: Ragán Edit
Kalitkás lány lakó, Lédiell: Gergely Rozália
Kovács Nyikoláj lakó; II. Lajos, kuvasz; IV. Lajos, vizsla; Rafael: György Zoltán Dávid
Csíkosbunda Kázmér: Jáger András m.v.

A zenei felvételeken közreműködött:
Falvai Márton – kürt; Pazdernik Erzsébet – cselló; Hangmérnök: Jörg Tibor

Az előadás a tatabányai Jászai Mari Színház és a győri Vaskakas Bábszínház koprodukciójában jött létre.

Kapcsolódó:

XXX. TMOV – I. kategória, vers • Štuller Michaela, Lég