Bolesław Prus és a fáraó

175 éve született Bolesław Prus a pozitivizmus korszakában alkotó lengyel író és publicista.

Bolesław Prus, eredeti nevén Aleksander Głowacki 1847. augusztus 20-án született a lengyelországi Lublini vajdaságban. Édesapja a nemesi származású Antoni Głowacki, édesanyja pedig Apolonia Trembińska volt, akit 3 éves korában elvesztett. 9 éves korában édesapja is meghalt, ezért a Puławyban lakó nagyanyja, Marcjanna Tembińska vette gondozásába.

Miután nagyanyja is meghalt, Lublinban lakó nagynénjéhez költözött, ahol 4 évig a helyi általános iskolába járt. Ezután a 13 évvel idősebb testvérével, Leonnal, aki történelemtanárként dolgozott, Siedlicébe költözött. 1862-ben bátyjával Kielcébe települtek át, itt kezdte meg gimnáziumi tanulmányait.

16 évesen abbahagyta a tanulást, és részt vett az 1863-as januári felkelésben. Szeptember 1-jén a Kielcétől 4 kilométerre lévő Białka faluban egy ütközetben megsebesült. Orosz fogságba került, de – tekintettel fiatal korára, valamint nagynénjének köszönhetően – a kórházi kezelés után megengedték, hogy visszatérjen Lublinba, a családjához. Ekkor szerezte élethosszig tartó betegségét, az agorafóbiát.

1864. január 10-én egy hetilapban megjelent A Pegazushoz című verse, amit Jan w Oleju (Olaj János) álnéven írt alá. Tíz nappal később letartóztatták, s egészen áprilisig a lubelski vár börtönében ült. A hadbíróság megfosztotta nemesi címétől és nagybátyja, Klemens Olszewiski gyámsága alá helyezte, mivel az eddig öccséről gondoskodó Leon Głowacki gyógyíthatatlan elmebeteg lett. A börtönből való szabadulása után folytatta tanulmányait a lubelski gimnáziumban, amit végül 1866. június 30-án, kitűnő eredménnyel fejezett be.

A szentpétervári egyetemen szeretett volna továbbtanulni, de anyagi okokból ez nem sikerült. Így a varsói főiskola matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait. Házi tanítóként és óraadóként próbálta meg kiegészíteni jövedelmét, szabadidejében pedig az egyik lapba írt leveleket, amelyeket továbbra is a Jan w Oleju álnéven írt alá. Anyagi gondjai miatt 1869-ben, harmadévesen megszakította tanulmányait. Ezután Puławyban erdészeti szakon tanult tovább. 1870 szeptemberében visszatért Varsóba. Itt volt fényképész, utcai szónok, lakatos. 1871-ben lefordította John Stuart Mill filozófus Logika című művét. 1872-ben újságíróként kezdett el dolgozni, anyagi helyzete ezzel stabilizálódott. 1875. január 14-én feleségül vette Oktawia Trembińskát.

Csak 1888-ban írta meg első történelmi fikcióját, A régi egyiptomi legendát. Az 1884 és 1895 közötti évtized alatt négy nagy regényt írt: Az előőrs, A Baba, Az új nő és A fáraó című műveket. Regényei eredetileg folytatásokban is megjelentek különböző újságokban. 1895-ben külföldi körutazást tett, több városba is ellátogatott.

Prus írói hírnevét A fáraó című regényével alapozta meg, melynek történetül előzetes vázlatként a már említett A régi egyiptomi legenda szolgált. 1895-ben fejezte be a könyvet, amellyel a történelmi regény műfaját akarta megújítani. 1965-ben film is készült belőle.

Bolesław Prus 1912. május 12-én halt meg Varsóban. Sírját unokaöccse, Stanislaw Jackowski szobrász tervezte. Írói munkássága a későbbi lengyel írói nemzedékre is nagy hatással volt, őt tekinthetjük a huszadik századi lengyel regény egyik megújítójának.

A teljes mű itt található: Bolesław Prus: A fáraó

Fent: a műből készült film részlete