Claude Debussy, az impresszionista zeneszerző
Haraszti Mária
1862. augusztus 22-én, 160 éve született Claude Achille Debussy francia zeneszerző, az impresszionista és szimbolista zene kiemelkedő alakja. Tízévesen már a párizsi Conservatoire növendéke volt, rá két évre Chopin f-moll zongoraversenyét játszotta, s akkoriban kezdett komponálni. Az 1880-as években került kapcsolatba Nagyezsda von Meck orosz milliomosnővel, Csajkovszkij pártfogójával, akinek gyermekeit tanította a nyári szünidőkben, és aki magával vitte Svájcba, Olaszországba és Oroszországba.
1884-ben A tékozló gyermek című kantátájával elnyerte a Római Díjat, de nem érezte jól magát az örök városban, a régi zenében (Palestrina, Lassus) keresett menedéket. 1887-ben végleg Párizsban telepedett le, s kizárólag a komponálásnak szentelte életét. Állást nem vállalt, karmesterként és zongoristaként ritkán lépett fel. Ugyanebben az évben Bécsben megismerkedett Brahms-szal, és Londonban is járt, a következő években Bayreuthban Wagner műveit hallotta.
Az 1889-es párizsi világkiállításon – Ravel mellett – rá is mély hatást gyakorolt a jávai gamelán zene.
Nevét a francia költő, Stéphane Mallarmé verse ihlette zenekari költemény, az Egy faun délutánja (1894) tette ismertté. A kompozíció a költőt is kellemesen lepte meg, a bemutató után így írt a muzsikusnak: „Az Ön illusztrációja a zene finomságával, komolyságával és gazdagságával felülmúlja az én költeményem minden vágyódását és ragyogását…”
Majdnem tíz évig komponálta Pelléas és Mélisande című, egyetlen operáját, amely 1902-ben hangzott fel először a párizsi Opéra Comique-ban, majd eljutott Európa legtöbb színpadára. A magyarországi premierre csak jóval később került sor, 1925. november 26-án tűzte műsorra a Magyar Állami Operaház.
Debussy magánélete viharos volt. Egy énekesnővel folytatott rövid kalandja miatt megszakította csaknem tízéves kapcsolatát, majd 1899-ben házasságot kötött a modell Rosalie Texier-vel. Bár Rosalie szerető, gondoskodó asszonynak bizonyult, és meglehetősen népszerű lett Debussy baráti körében, a zeneszerzőt egyre jobban idegesítette a művészetek iránti érzéketlensége. 1904-ben elhagyta őt egy párizsi bankár feleségéért, Emma Bardachért, aki szórakoztató, intellektuális társnak bizonyult. A zeneszerző ekkor dolgozott A tenger című gyönyörű zenekari művén, s a három tengeri élményt összefűző szimfonikus költemény 1905-re készült el. Ebben az évben vette feleségül Emmát is, akivel Jersey szigetére mentek, miközben az elhagyott feleségen kitört az elmebaj, meglőtte magát, a sajtó és a barátok pedig mind Debussy ellen fordultak. (Emmától született egyetlen leányának, Claude Emmának, azaz Chouchou-nak ajánlotta Gyermekkuckó című művét.) Hogy anyagi gondjain enyhítsen, 1907–14-ben saját műveinek zongorista előadójaként és dirigenseként Európa-szerte koncertezett (Magyarországon 1910-ben járt).
Debussy újító zeneszerző volt, hosszú órákat töltött a zongora előtt, hogy különböző, minden addigi hagyományt felrúgó hangzásokat próbálgasson. Impresszionista stílusának kialakításában irodalmi hatások (Verlaine, Baudelaire költészete) ugyanúgy közrejátszottak, mint a sanzon, a jávai gamelán-zenekarok hangzásvilága, valamint Liszt és Muszorgszkij „új zenéje”. Új úton indult el a Játékok című tánckölteményével is, melyet 1912-ben írt Gyagilev megrendelésére.
Debussy életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Zenei kísérleteinek 1918. március 25-én Párizsban bekövetkezett halála vetett véget.
Pianist: Pascal Rogé
(0:00) Rêverie
(4:54) Pour le piano: Sarabande
(11:29) Suite bergamasque: Clair de lune
(17:21) Estampes: Jardins sous la pluie
(20:49) Deux Arabesques: Andantino con moto
(24:45) Images Book 1 – Reflets dans l’eau
(29:45) Childrens Corner: Golliwogg’s Cakewalk
(32:43) Preludes: Cathedrale engloutie
(39:13) Danses sacree et danse profane
(49:20) Printemps: Modere
(55:29) Prélude à l’après-midi d’un faune
(1:05:20) Sonata for Cello & Piano: I Prologue
(1:10:32) Violin Sonata: Intermède- fantasque et léger. II
(1:14:39) Nocturnes: Fetes
(1:21:17) Images for orchestra – 2a. Iberia- Par Les Rues
(1:28:27) La Mer – 1. De l’aube à midi sur la mer. Très lent
(1:37:02) La Mer – 2. Jeux de vagues. Allegro
(1:43:15) String Quartet No. 1, Op 10. Assez vif et bien rythmé