Becsapódások II.: bolygóvédelem ma és holnap

A Svábhegyi Csillagvizsgáló és a csillagaszat.hu közös médiavállalkozása heti interaktív csillagászati magazinműsor formájában. A program első fele Kiss László szórakoztató stílusú előadása, a második felében az online élő videó nézőinek kérdéseire válaszol az előadó.

Dr. Kiss László, akadémikus, intézetigazgató ezt írja magáról a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján:

„Hármas állampolgár vagyok. Szerbiában születtem, majd félig katonaszökevényként a Szegedi Tudományegyetemre kerültem, ahol csillagászként szereztem diplomát.

2002-ben a Sydney-i Egyetem meghirdetett egy állást, ami annyira az én szakértelmemről szólt, hogy éppen csak az nem volt odaírva, hogy a pályázó keresztneve pedig legyen László. Megpályáztam és megnyertem. Hét évet töltöttem Ausztráliában, világszínvonalú kutatásokat végezve. Majd jött az Akadémia Lendület programja, magyar kutatócsoportot vezethettem a Kepler-űrtávcső legújabb eredményeit elemezve. Hazajöttem és itthon érzem magam.

Amikor egyetemistaként elkezdtem a csillagászatot művelni, éjszakákat töltöttem azzal, hogy a távcsővel és valamilyen egyszerűbb műszerrel meredtem az ég egyetlen csillagjára. Mértem, hogyan változik a fényessége, a színe, később azt, hogy mekkora a sebessége, milyen a spektruma. Doktori értekezésemet is változócsillagokból írtam, részben amatőrcsillagászok kistávcsöves fénybecslési alapján. Húsz évvel ezelőtt még egyedi csillagokat vizsgáltunk. Ez ma már senkit nem érdekel. Nem egy pulzáló csillag vizsgálata az érdekes, hanem az, hogy 50 ezer pulzáló csillag hogyan adja ki a Tejútrendszer szerkezetét.

Eseménydús élet várt itthon: akadémikusság fiatalon, tucatnyi egyetemi és posztgraduális témavezetett hallgató, 8 PhD fokozat és egy MTA doktora cím a tanítványaim között. SZTE és ELTE csillagászképzések. Tudománynépszerűsítés, a csillagászat.hu hírportál főszerkesztése, 160 ismeretterjesztő sajtócikk, interjúk, rádió- és tévéműsorok, tudományos és szórakoztató magazinok.

Mindezek mellett nekem a mai napig legnagyobb gyönyör kiállni az ég alá és szép, derült, holdmentes, fényszennyezés-mentes, ordibálószomszédmentes, ugatókutya-mentes éjszakán fölnézni, tátott szájjal rácsodálkozni, hogy milyen szép! Rémes ember vagyok, mert lélekben amatőrcsillagász maradtam. Ha véletlenül derült ég alá kerülök, akkor viszem a kis távcsövemet és nézelődöm. Egy időben szerettem kvazárokat keresni. A legtávolabbi, amit láttam, olyan 5 milliárd fényévre volt. Ez a 90-es évek közepén történt a Bakonyban. Egy 44 cm-es távcsővel meredtem a fénypontra, majd kifolyt a szemem. Azok a fotonok éppen akkor indultak el, amikor a Föld kialakult. Ez olyan kozmikus perspektívát ad nekem, amit nem nagyon tudok mással helyettesíteni. Máig emlékszem arra az éjszakára, arra a borzongásra…

Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatójaként fontos célom és annál nagyobb örömem, hogy a nagyközönség számára is megnyithatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Budapest csillagászati ékszere, Magyarországon unikális módon a legnagyobb és talán legszebb, legelitebb bemutató csillagvizsgáló. Minden nap öröm bejárni ide. És az égi csodák látványát, a megfigyelés gondolkodásformáló élményét megosztani mindenkivel!”

Fent: Becsapódások II.: bolygóvédelem ma és holnap

Az előző rész: