A kései XIX. századi itáliai zenei élet fontos alakja: Arrigo Boito

Arrigo Boito

180 éve született Padovában Arrigo Boito olasz zeneszerző, librettista, író, költő és kritikus, a kései XIX. századi itáliai zenei élet fontos alakja.

Ma a Verdi Otellójához és Falstaffjához, Ponchielli La Giocondájához írott szövegkönyveiről, illetve saját, Mefistofele című operájáról ismert.

Lengyel édesanyja Velencében nevelte.

A milánói konzervatóriumban tanult hegedűt, zongorát és zeneszerzést, korán megmutatkozott kettős tehetsége a szöveg és a zene iránt.

1868-ban mutatták be egyetlen befejezett operáját, a Mefistofelét a Scalában. Az opera megbukott, állítólagos wagnerizmusa miatt összetűzések és párbajok alakultak ki, és a rendőrség két előadás után betiltotta előadását. A bukás után irodalmi pályájára összpontosít, sok német dalt és operát fordít olaszra, illetve számos olasz operához készít szövegkönyvet. Az 1875-ben alapvetően átdolgozott Mefistofele azonban nagy sikert aratott, ma is gyakran játsszák és rögzítik lemezre.

Ezen felül Boito nem sok zenét szerzett. Írt ugyan egy másik operát is, Ero e Leandro címmel, ezt azonban később megsemmisítette, a Nerone című dalművet pedig befejezetlenül hagyta. Eltekintve az utolsó felvonástól, amelyekből Boito csak néhány vázlatot készített, a Neronét Arturo Toscanini és Vincenzo Tommasini fejezte be, és 1924-ben mutatták be a Scalában.

Nemcsak saját műveihez, hanem más zeneszerzők operáihoz is írt szövegkönyvet. Ezek közül a leghíresebbek Giuseppe Verdi Falstaffja és Otellója, továbbá Amilcare Ponchielli La Giocondája (ez utóbbit Tobia Gorrio álnéven írta). Fordított is operaszövegkönyveket, például Weber A bűvös vadászának, valamint Wagner Rienzijének librettóját.

Boito 1889-től 1897-ig a parmai konzervatórium igazgatója volt. Idős korában sok fiatal zeneszerzőt támogatott. 

(Visited 13 times, 1 visits today)