Stróbl Alajos, aki történelmünk nagyjait szoborta meg

165 éve született Stróbl Alajos Királylehotán, Liptóujvár (ma Liptovsky Hrádok) mellett. Apja Sziléziából származott, s a hradek-massai kohó pénztárnoka volt. Alajos öt osztályt járt a lőcsei gimnáziumban, majd a frsinyeci kályhagyárban díszítéseket mintázott. 1874-től Bécsben, az Iparművészeti Iskolában Otto Könignél tanult, Merkúr-szobrával 300 forintos ösztöndíjat nyert.

1876-ban felvételt nyert a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol Zumbuschnál tanult és 1880-ban diplomázott. 1882-ben Perseus című szobrával feltűnést keltett maga körül. Negyven éven keresztül Magyarország legfoglalkoztatottabb szobrászai közé tartozott.

Jelentősebb munkái közé tartoznak az Operaház épületére Cherubini és Spontini zeneszerzőkről mintázott szobrai, illetve Erkel és Liszt ülő alakjai az épület főbejáratánál, valamint a két szfinx szobor.

1893-ban megmintázta Arany János emlékszobrát, amely ma a Magyar Múzeum kertjében található. Várban felállított Mátyás-kutat is ő mintázta 1904-ben. A Halászbástyán lévő Szent István lovas szobra is Strobl Alajon munkái közé tartozik.

1907-ben közösen Gerster Kálmánnal elkészítették a Kossuth-mauzóleum szobordíszét és az Erzsébet-emlékművet. Egyházi megrendelésre is készített műveket, többek között az esztergomi Bazilikában Simor János szobrát is.

1885-től majdnem negyven éven keresztül a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. A századforduló magyar szobrászata vezető egyénisége élete során számos magyar és külföldi elismerést kapott. Életművének jelentős részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Vezető videó: 9Tv- Ferencváros Televíziója

___________

Az egri Dobó-szobor. Strobl Alajos alkotását 1907. augusztus 18-án leplezték le az akkor még Kossuth térnek nevezett főtéren. A sokat megélt szobor történetéről, az alkotó, Strobl Alajos munkásságáról egyik unokája, Stróbl Mátyás tartott előadást az Ezüstidő Szabadidő Egyesület felkérésére.

Kapcsolódó:

LISZT-VARIÁCIÓK A RÉGI ZENE AKADÉMIÁN  – STROBL ALAJOS ÉS LISZT FERENC