Fodor István: A rejtélyes X. század

Fodor István régész

Április 3-án elhunyt Dr. Fodor István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója.
A Magyar Nemzeti Múzeumban 1967-ben helyezkedett el. Előbb segédmuzeológus, muzeológus, tudományos titkár volt, majd 1978-ban a Középkori Osztály vezetője lett. 1986-ban a múzeum főigazgatójává nevezték ki, mely funkcióban 1993-ig működött.
Ezután is a múzeum régészeként dolgozott, immár címzetes főigazgatói címmel. Kutatási területe kezdettől a magyar őstörténet és a honfoglalás kor régészeti vizsgálata volt, végig ezek a területek tették ki munkássága zömét. A Magyar Nemzeti Múzeum saját halottjának tekinti.
Videó:

Fodor István: A rejtélyes X. század

A Visszapillantó – Régészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában című előadássorozat második évadának nyitóelőadása. HOM Papszeri Épület, 2015. szeptember 14.
Készítette: Fésüs László – dvdlabor.hu
A téma: Voltak-e a X. században „szállási” temetők? Lehetséges-e a Kárpát-medencében a nomadizálás? Tükrözik-e a honfoglalás kori temetőink az egykori társadalom életmódját, gazdálkodását? A témával foglalkozó régészek körében régóta vitatott kérdés, hogy a X-XII. század leggyakoribb, 100 sírnál kevesebbet számláló temetőtípusát tarthatjuk-e az egykori nomád szállások temetőinek.
Azok, akik szerint ez lehetséges, ekkor még élőnek vélik honfoglalóink korai nomád állattartó gazdálkodását, sőt, a korai Árpád-korban ide sorolják az ún. praedium-szerű, kis települések temetőit is. Csakhogy az Árpád-korban már valóban vannak hasonló elnevezésű temetőink: mégpedig a kun szállástemetők. A nomád kunok egy részének az Alföldre való betelepítésével a tatárjárás után újfajta települések jöttek létre: a nomád és megtelepülő kunok szállásai, amelyek valóban a keleti nomád szállásokra, s nem a velük egykorú, magyar falvakra hasonlítottak. Ezek után magától adódik a kérdés: nevezhetjük-e a fent említett, X-XII. századi temetőtípust kun mintára magyar szállástemetőknek?
(Visited 86 times, 2 visits today)
%d bloggers like this: