140 éve született Szirmai Albert

Hans Koessler legendás zeneszerzés-osztályában Szirmai Albert zeneszerző, karmester volt Kálmán Imre és Jacobi Viktor mellett az „operett-triász” harmadik tagja.

Szirmai a pesti kabaré sajátos „folklórjához” is hozzájárult. Gábor Andor verseire rövid kuplékat komponált, párizsi mintára. A hangulatos album Fehér kabarédalok címmel jelent meg 1911-ben a Bárd-kiadónál. „Ezt a magyar kabarét röviden és találóan úgy lehetne jellemezni: újságírás a színpadon” – írták az előszóban a szerzők, s huszonöt dallal bizonyították koncepciójuk létjogosultságát, megénekelve a pesti lármát, a villamost, a hölgyek kalapját, a lepedők poloskáit, a „Zserbót”, a „TéHázat”, a gőzfürdőt és a tőzsdét. Ugyanebből a korszakból Szirmai egy másik dala, A minét is sláger lett, Medgyaszay Vilma előadásában. Közben Szirmai igazi újságírást is folytatott, előbb a Pester Lloyd majd a Polgár lapjain, zenekritikusként. A Sárga dominót további operett sikerek követték, mindenekelőtt a Táncos huszárok (1909) és a Mexikói lány (1912).
 
Jacobihoz hasonlóan Szirmai sem Bécs, hanem London felé kereste az utat a nemzetközi karrierhez (The Girl on the Film, 1913), szerencséjére még a világháború kitörése előtt. Viszont Jacobival ellentétben Szirmai nem maradt Londonban, hanem hazajött, és megkomponálta az egyik legnépszerűbb magyar operettet, a Mágnás Miskát (1916). A grófot játszó inas meséje (Bakonyi Károly), Gábor Andor szellemes dalszövegei és a slágerré vált, olykor magyaros színezetű dallamok halhatatlanná tették Szirmai Albert nevét a szórakoztató zenés színpad történetében.
 

https://youtu.be/WXAsCjCwXyE