Miből van a Hold?

Mi ugye tudjuk – magyarok –, hogy sajtból van, de talán lehet ott más is… 47 év után nyitották fel az amerikai űrügynökség (NASA) szakemberei az 1972-es Apollo-17 misszió során begyűjtött holdkőzet- és talajminták egyikét, amit annak idején kifejezetten azért tettek félre, hogy később fejlettebb technológiával elemezhessék.

A nemrég felbontott 73002. számú mintát az Apollo-17 misszió asztronautái, Gene Cernan és Jack Schmitt gyűjtötték be, most pedig az Apollo Next-Generation Sample Analysis (ANGSA) program keretein belül nyitották fel. A NASA szerdai közleményében azt írta, hogy az érintetlenül maradt minták betekintést nyújthatnak a Hold jégsapkáinak eredetébe, és más, még felfedezésre váró potenciális erőforrásokra is rávilágíthatnak majd.

Az űrügynökség egy összehasonlító képet is közzétett, melyen felül a most készült röntgenkép, alul pedig az 1974-es látható, ez pedig jól mutatja, hogy mennyit fejlődött azóta a technológia. Az olyan technikai előrelépések, mint a non-destruktív háromdimenziós képalkotás, a tömegspektrometria és a mikrotómia a minták koordinált tanulmányozását teszik lehetővé – írta a NASA.

Sarah Noble, az ANGSA-program kutatója elmondta, hogy a minták elemzése nemcsak garantálja, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az Apollo-programból, hanem a jövőbeli programok tervezését is megkönnyíti majd. Az Apollo-17 küldetésről van egy másik megmaradt minta is, azt jövőre nyitják majd fel a kutatók.

2024-ben az amerikaiak újra Holdra szállnának, ehhez pedig már az űrruhák is megvannak. A NASA reménykedik abban, hogy a holdkőzetminták száma a Holdra visszatérő Artemis-misszióval jelentősen megnő majd.

 
Fotó: NASA