Franz Kafka (1883–1924)

95 éve halt meg Franz Kafka cseh származású német író, az elidegenedés XX. századi írója.

Kafka gyermek- és ifjúkorára, s irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét a mitikussá növelt, az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, s az elvárásoknak megfelelően jogi egyetemet végzett. 

A Prágai Egyetem jogi karán ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett. Az egyetem elvégzése után az Assicurazioni Generali biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy szenvedélyének, az írásnak hódolhasson, s így 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Hivatalnok volt, mégpedig lelkiismeretes és megbízható hivatalnok, aki jól ismerte a bürokrácia útvesztőit, lehetetlenségeit, s ez is hatással volt későbbi munkásságára. Kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel pedig papírra vetette gyötrő fantazmagóriáit, szorongásait. 

A közhiedelemmel ellentétben a mindennapi életben Kafka jó humorú, megnyerő és intelligens ember volt, aki nem vetette meg a földi élet örömeit, irodalmi társaságokba járt, szerette a barátait, a nőket, fiatalabb korában gyakorta látogatta a bordélyokat is, ám komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt. Emiatt egy idő után teljesen elszigetelődött környezetétől, magányosan, önmagába zártan élte életét, és írta műveit. 1917-ben tébécét diagnosztizáltak nála, ami egyfajta felszabadulást is jelentett számára: hátralévő idejében végleg az írásnak szentelhette magát. 

Noha életében is megjelent néhány írása – mint a Szemlélődés és Egy falusi orvos című novelláskötetek, az Ítélet,Fegyencgyarmaton című elbeszélések, s talán leghíresebb novellája, Az átváltozás –, igazi felfedezése halála után következett be. Max Brod, akit a saját zsenijében soha nem bízó Kafka arra kért, égesse el írásait, kiadót keresett a műveknek, s sorra kiadta a három regényt: az Amerikát, A pert és A kastélyt, majd a rövid prózák gyűjteményét, A kínai fal építésénél címmel. A művek egyértelmű sikert arattak, a háborúk, diktatúrák, válságok szabdalta kor olvasója saját szorongásaira, megmagyarázhatatlan eredetű félelmeire ismert Kafka írásaiban. Mindehhez járult realista hangvételű stílusa is, mely világos, egyszerű, s ez az egyszerűség csak fokozza e történetek irrealitásának rémítő voltát. 

Kafka művészetét legtalálóbban Hegedüs Géza jellemezte: „Ha az ember Kafkát olvas, menthetetlenül az az érzése, hogy fogalma sincs, miféle erők dobálják ide-oda, miféle hatalmak parancsolnak, és minek mi is a következménye. Ha az ember Kafkát olvas, egyszerre csak vizsgálni kezdi magát, vajon nem követett-e el valamit, amiért nem lehet tudni, kicsodák, nem lehet tudni, miféle eljárással teszik tönkre az életét. Ha az ember Kafkát olvas, egyszeriben úgy érzi, hogy idegenek közt él és idegen mindenkitől.” (MTI Panoráma – Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank)

____________________

Óriás szobor az íróóriásnak: Kafka Prágában • David Černý készítette azt a Franz Kafka előtt tisztelgő szobrot, melyet a Quadrio bevásárlóközpont előtti téren helyeztek el Prágában. A műalkotást valóban az író művei ihlették, hiszen a szobor sokféleképpen értelmezhető, és jó ideig gondolkodásra készteti a szemlélőt. A mechanikus fej tizenegy méter magas, és a hírek szerint 30 millió cseh koronába került.

 

 

Művei megtalálhatók itt:

Franz Kafka: Naplók, levelek

Franz Kafka: A kastély

Franz Kafka: A per

Franz Kafka: Amerika

 

 

 

 

(Visited 7 times, 3 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: