Rákóczi és a szabadságharc

Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

1704 elején II. Rákóczi Ferenc az 1703. június 7-ére keltezett manifesztumban tudósította a külföldi hatalmi érdekcsoportokat arról, hogy Magyarországon az állami önrendelkezésért fogott fegyvert az ország lakossága. A kiáltvány címe Universis orbis Christiani principibus et respublicis (A keresztény világ fejedelmeinek és respublikáinak) volt.

A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, az ország belső önállóságáért (maximális programként a Habsburg-monarchiából való kiválásért, vagyis az ország teljes függetlenségéért) folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország teljes beépítését a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született. A Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27., 2015 óta nemzeti emléknap (Rákóczi-emléknap).

Videó: Múzeum Josa Andras

Megjegyzés: II. Rákóczi Ferenc apja nem Rákóczi György (nagyapa és dédapa), hanem I. Rákóczi Ferenc volt, aki korán meghalt; Thököly Imre lett a nevelőapja.

______________

Kapcsolódó:

II. Rákóczi Ferenc

(Visited 32 times, 5 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: