Jan Palach (1948–1969)

50 éve ezen a napon gyújtotta fel magát Prágában a cseh Nemzeti Múzeum történelmi épülete előtt a Vencel-téren Jan Palach egyetemista, tiltakozásul a szovjet megszállás ellen.

A Moszkva vezette Varsói Szerződés hadseregei 1968 augusztusában szállták meg Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a prágai tavasznak. Jan Palach a Károly Egyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, aki néhány barátjával együtt ily módon próbálta meg felrázni Csehszlovákia lakosságát, hogy lázadjon fel, aktívan tiltakozzon a szovjet megszállás ellen.

Január 21-én Jan Zajíc, egy 19 éves szakmunkástanuló csatlakozott a Jan Palach követeléseit támogató éhségsztrájkhoz a múzeum épülete előtt. Palach temetése után visszatért otthonába, Vítkovba, de a Prágában tapasztaltak mély benyomást tettek rá. Február 25-én visszament a városba, ahol a Vencel tér 39-es házának előterében meggyújtotta magát. Zajíc azonnal meghalt, anélkül, hogy a közfigyelmet ráirányíthatta volna tettére. Öngyilkosságáról és annak okáról csak az újságokból és röplapokból értesültek az emberek.

Milan Černý kutatása szerint január és április között 29 önégetés volt, de csak három eset – Jan Palach, Jan Zajíc és Evžen Plocek – volt „természetében kétségtelenül önzetlen és politikailag motivált”.

Mělník - Jan Palach emlékmű
Mělník – Jan Palach emlékmű
Jan Palach / Jan Zajíc Memorial
Jan Palach / Jan Zajíc Memorial

Az 1989-es bársonyos forradalom után Jan Palach nemzeti hőssé, az önfeláldozás jelképévé vált. A Vencel téren a Nemzeti Múzeum előtti járda kövei közül kereszt emelkedik ki önégetése helyszínén, a Károly Egyetem falán halotti maszkjának bronzmásolata látható. Halálának negyvenedik évfordulóján állították fel a Franciaországban élt Beck András 1969-ben készített Palach-szobrát a közép-csehországi Mělníkben.

2016. január 16-án Prágában, a Rudolfinum előtti Jan Palach téren felállították John Hejduk (1929–2000) cseh származású amerikai szobrász és építész két darabból álló emlékművét, amely az önmagát felgyújtó diáknak állít emléket. 

A műalkotás két, egy-egy négyzetméter alapú, hat méter magas kockából áll, amelynek tetejéből lángok csapnak fel. Az egyik, a világos színű alkotás A fiú háza, míg a másik, a sötét színű alkotás Az anya háza nevet viseli. A világos szín a világító, útmutató fiút, míg a sötét szín a szenvedő anyát jelképezi. A műalkotáson Jan Palach temetése című vers olvasható, amelyet David Shapiro amerikai író írt 1969-ben a cseh egyetemista tettének hatása alatt.

Az eredetileg fából készült alkotásokat a kilencvenes években John Hejduk művész Václav Havel cseh államfőnek, illetve Csehszlovákia népének ajándékozta, és a prágai Hradzsinban voltak kiállítva. Eredeti megnevezésük az Öngyilkos háza és az Öngyilkos anyjának a háza volt. Miután Csehországban Jan Palach cselekedetét általában nem öngyilkosságnak, hanem önfeláldozásnak és bátor cselekedetnek tartják, a szobrok tartós anyagból való elkészítése és kültéri elhelyezése alkalmával az alkotások nevét módosították. (Forrás: Kokes János)

Jan Palach Memorial
Jan Palach Memorial

2013-ban Agnieszka Holland lengyel rendezőnő, aki maga is átélte az akkori eseményeket, Olthatatlan címmel készített három részes tévésorozatot a Palach halálát követő időszakról a család képviseletét felvállaló ügyvédnő szemszögéből. 2018-ban mutatták be Robert Sedlácek rendező Palach című játékfilmjét, amelynek forgatókönyvét Eva Kanturková, a Charta 77 egykori ellenzéki mozgalom szóvivője írta.